Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)
SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész
Galántai Eszterházy Miklóst tüntették ki ezzel a méltósággal - elsőként ebből a híres nemzetségből -, 1625. november huszonötödikén, azon a napon, amelyikről tudvalevő, hogy ekkor választották meg a királyság nádorává is. 164 Oly sok dicséret illeti ezt a férdút, hogy ezek elbeszéléséhez mi — és ezt nem szégyelljük bevallani — alighanem kevesek vagyunk. Eszterházy László, Miklósnak, a Magyar Kkályság nádorának István, Vas vármegye főispánja 165 után a második gyermeke, 166 akit Nyári Krisztinától 167 nemzett. Miklós halálának évében, 1645-ben választották meg atyja helyébe, hogy betöltse ezt a hivatalt. A vármegyét oly nagy hűséggel, gondoskodással és igazságossággal kormányozta, hogy az nem is kívánhatott volna többet. De a kegyetlen végzet megirigyelte a soproniaktól ezt a boldog ákapotot, ugyanis László 1652. [augusztus] 26-án a nagyvezekényi csatában, 168 melyben a mieink szerencséden módon csaptak össze a törökökkel, húsz sebtől borítva elesett, három unokadvérével, Eszterházy Ferenccel, Tamással és Gáspárral együtt. 169 Bámulatos ugyan, de tény, hogy az Eszterházy-családból nyolcan voltak ott ebben az ütközetben: tudniillik az elesetteken kívül még János, Zsigmond, Miklós és Sándor. 170 Lászlót követte Eszterházy Pál, Miklós fia, aki az imént méltatott László édestestvére volt (anyjuk Nyári Krisztina); atyjának nemcsak erényeit, hanem tisztségeit is teljes egészében örökölte, s a főispáni méltóságot annál is fényesebbé tette, hogy még akkor is betöltötte azt, amikor a Római Szent Bkodalom hercegei közé választották. 171 Eszterházy Mihály herceget 172 választották meg igen derék atyjának, Pálnak a helyébe 1711-ben. Kétségkívül atyja nyomdokain járt volna, ha a korai halál meg nem előzi, ami miatt úgy egyéb méltóságait, mint a főispáni tisztséget idő előtt volt kénytelen ekhagyni. Eszterházy József herceg 173 Mihály fivére volt, ám a halál kigyelte tőle, hogy oly hatalmas méltóságát hosszabb ideig élvezze. Eszterházy Pál Antal herceg 174 József nagyobbik fia volt, akinek a tisztét, amíg még fiatal volt és külföldön élt, galántai Eszterházy János látta el igazgató címen, 175 a legnagyobb eksmerést érdemelve. VII. §. Itt azonban alkalmunk adódik, hogy elbeszéljük a főispánok beiktatásának 176 ceremóniáját: egyfelől, mert e dolgot kifejteni mindeddig nem volt lehetőségünk, másfelől, mert kezünk ügyéhen most olyasmi van, aminél egész Magyarországon sem lehetne semmi ünnepélyesebb. Míg ugyanis másutt érsekek, iketve más főpapok és mágnások emelkednek akár régi, akár újabb jogon e méltóságra, a soproniaknál ez a kiváló előjog Magyarország egyedük hercegének, az Eszterházynak öröksége. Elmondottuk, hogy 7 József halála után az Eszterházy hercegek közül Jánosnak adatott jóságos kkályunk, III. Károly által A főispánok beiktatásának szertartása, Eszterházy Pál Antal herceg példáján bemutatva