Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

városánál, amelynek mekéknevét is adja: itt pedig nem tudom, vajon ékesít-e inkább, vagy Őt ékesítik. A Harrach-grófok becslésünk szerint nagyobb kertjébe ömlik ugyanis, ahol mindenfelől, amerre öntöz, hol rácsok kísérik, hol hidak takarják. Körülötte mindenütt fák áUnak, melyeket szorgalmasan ültettek, hogy fölébe hajló ágaikkal vígan árnyékolják a partot. Nem hiányzik a folyó érdeme sem: meghálálja díszét, és szívesen szolgálja a lugast. Először, ahol a kertbe folyik, itákai fákat

95 nedvesít, majd kecses hajlással, mintha csak emberi munka fordította volna el, a fasoron át folydogál. Gondomatod, mennyke önfeledten ragaszkodik a kert öleléséhez, és szinte kekedenül hagyja el azt: mégis tovább lökik a hátukól sürgető huUámok. így érkezik, míg medrét lépten-nyomon malmok szegélyezik, Mosón vármegyébe, ahol már érdeme szerint lektuk.

96 VI. Más vizekkel is rendelkezik a vármegye, amelyeket szintén meg- Egyébnek ület a dicsőség. Emk'tettük közülük a Csáva-patakot, melyet a németek Stoober Bachnak

97 hívnak, de örökké csobogó és jó vízben dús forrásokban sem egykönnyen marad mögötte vidékünk a szomszédos területeknek. A savanyúviz-források ritkábbak, ha nem tekinted azokat, amelyek Savanyúvitforrások a Fertőnél, Keresztúr, Ramnitz

98 és Pkingsdorf mekett bugyognak. Ezeket azonban nem minden ízlés kedvek egyformán. A gyógyforrások közül a kéneseket becsüljük leginkább, de róluk helyesebbnek ítéljük ott szólni, ahol föltörnek. VI. §. Az időjárás az egész vidéken egészséges és a helybekekhez barátságos, A*éghajlat egyrészt, mert kedvező éghajlatnak

99 örvend, másrészt, mert földjeinek fekvése is támogatja alkalmatosságát. Nem is annyka sík ugyanis, hogy ne emelkednének rajta hegyek, és nem is oly domborulatos, hogy ne érhetné megfelelően a szél és a napfény. így a mezők és hegyek megfelelő váltakozásákoz megfelelő hőmérséklet társul. Ha nem is mindig arányos a fagy és a hőség, azért sem a fagy — ha nem rendhagyó az év — nem oly heves és hosszantartó, sem a forróság nem lépi túl a terület megkívánta mértéket. Ilyesmit akgha látnál olyan helyen, ahol csak síkság vagy csak hegyvidék fordul elő, de véledenül sem szeretném ezt minden évszakra érvényesnek mondani. Van a mi vidékünkön fagy, és előfordul a mérsékeltnél hevesebb forróság is, ha úgy kívánja az évszak, meg mindenféle időjárásváltozás; de semmi nem megy túl a mértéken annyka, hogy azt mérsékelni ne tudná a terület kedvező fekvése. Ehhez járul, hogy a föld különböző részeit az éghajlat is különbözőképpen érinti: így a hegyekben dermesztőbbek a fagyok, míg a terület többi részén békésebb a tél, hacsak nincsenek szelek, amelyek többnyke zordabbá teszik. Leggyakrabban az északnyugati szél fúj, amely Ausztria felől támad és vadul dühöng, ha