Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

mígnem mintegy új forrásban foganva újra napvilágra lép, és másik, a korábbinál sokkal szélesebb medret foglal el: körülbelül tíz lépés szélességben árad ugyanis szét. így megy tovább még néhány stádiumnyit, mke Győr vármegyébe tér, hogy végül Dénesfalu

73 területén a Rábába vegyüljön. Halakban ez sem szűkölködik, de mind sokaságuk, mind kiválóságuk tekintetében mögötte marad a Rábának. III. A Tasche nem annyka vizének nemessége, mint inkább sod- A~Ikva rása miatt érdemel emktést. Egyik forrása inkább sík, mint dombos vidéken ered Rohrbachnál.

74 Innét változatosan kanyargó mederrel Schattendorf faluig

75 ér, és nedvesíti a környező réteket és földeket. Ezután, hog}

7 a soproniak konyhakertjeit, és főként a közek földeken ültetett káposztájukat öntözze, halastó-méretű mélyedésbe szalad, s így megfegyelmezve a kapu előtt, ahol egy elébe helyezett gáton keU túljutnia, részben vízesésként zuhog le, részben egy csatornán át hajtja a malmot, amelyet alá építettek. Később, amint az elővárosokba ér, a németek Spittelbachnak hívják, mivel a szegénykórház alatt folyik el. Sok hasznát látják arrafelé, mígnem ismét egyesülve kijut a városból.

76 Másik forrása Wondorf falun

77 túl van, egy kisebb heg}

7 közepén Sopron fölött, ahonnan hosszú völgyben keskeny csatornába vezetik, s „könnyes időjárás" esetén több malmot forgat, mielőtt a városba érne. Akg halad előbbre ötszáz lépésnyit, amikor töltés tartóztatja föl és kényszeríti a városba térni. A falak tövében malmot hajt, akgha nagy hasznára a tulajdonosnak, mert amint megduzzad, áttöri az útjában ákó gátat, és víz nélkül hagyja a malmot. Nyáron, amikor kisebb a vize, kiszárad, télen pedig jég köti, és elakasztja a malom kerekeit. Mégis hasznos a soproniaknak, mivel vizet hord a városba: három ágra oszlik, melyekből a bal és a jobb halastavakat gazdagít, a középső pedig egy árokba ereszkedik, mely a városfalat övezi.

78 Ugyanezen árokban ványolóműhely

79 meUett folyik el ott, ahol ennek a folyócskának az útja jobb felől ide csatlakozik. Ezt elhagyva a város alsó kapujáig fut, és miután néhány lépést haladt a híd alatt, amely a várost köti össze, földalatti kanáksba rejtőzik, és így

7 éri el azt a vizesárkot, amely a közek házak közt folyik. Végül a kertek sövénye mekett az elővárosi falakhoz simuló malomig ereszkedik, megforgatja, és nem egészen negyven lépés után az előbbi patakba vegyül. így összefolyva bőségesebben árad tovább, és egyenest keletnek futva immár hasznosabban és áhTiatatosabban mozgatja a malmokat, amelyekbe a város alatt ütközik. Ezeket elhagyva hosszas kerülőket tesz, mígnem jobbra fordulva ismét délnek tart, ahonnan eltért. Ott visszafogadja a vizeket, melyek a város fölötti gát után elváltak tőle,

80 és egyenesen ereszkedik Kópházáig és Nagycenkig,

81 míg dombos mezőkön folyik, s hogy nevet váltott, Ikvának

82 kezdik liívni. Itt is elnyel egy

7 patakot, mely a Ratzing

83 fölötti hegyekből ereszkedik alá, s ettől kiadós esők után gyakran annyka meg szokott duzzadni, hogy néhány lépést tovább szélesedve átcsap fegyelmező partjain, és sok kárt okoz a réteknek,