Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I.; C sorozat 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2001)

SOPRON VÁRMEGYE LEÍRÁSA - Általános rész

rek. Sok fű terem az egész síkságon, s ez jobb szénának, mint legeltetésre, mert az áUatok nem férhetnek hozzá. Tudniillik azon túl, hog)

7 a nedves talajon nehézkes a lépés, pocsolyás mélyedések akadályozzák a haladást, és ha az áUat ezekbe téved, mintegy örvénybe kerülve inkább magával rántja a segítségére sietőket, mkitsem követné azokat. Az óvatlannak nincs ennél veszélyesebb út: megtéveszd, ott fogja, és csak nehezen ereszti el. Bizony mi magunk is így jártunk 1718-ban, szeptember havában, amikor a vkradat előtti órákban utaztunk erre,

52 s kocsisunk hibájából súlyos veszedelembe kerültünk. Az út arra vitte féke, amerről a parasztok a szénát szokták hordani, és amint óvatlanul követte, odáig jutott, hogy egyszerre sem tovább menni, sem viszszafordulni nem lehetett komoly kockázat nélkül, mert kocsink az ingatag talajon úgy látszott, mintha nem is haladna, hanem inkább bizonytalan helyzetben hukámzanék a lyukacsos és örvényektől aláásott gyepen. Súlyosbította helyzetünket a sűrű köddel keveredő füst, amelyet az út mindkét oldalán fölgyújtott nádas okádott: ettől nemcsak látni nem láttunk sem mi, sem áUataink, de meg is rettentünk, nehogy vagy a lángok és a füst pusztítsanak el, vagy valamely mélyedésbe csúszva egészen ottragadjunk. Úgy alakult, hogy napfölkeltével hirtelen enyhe zefír kergette szét a ködöt és a füstöt, és akkor meglátíiattuk végre, milyen veszélyes helyre jutottunk, és megáüapíthattuk, merre is kellene kivergődnünk. A szénát tehát nem kocsival hordják ki, hanem apránként kazlakat emelnek a szilárd talajon, s ezt is csak a szélén, olyankor, amikor száraz a talaj; majd amíg nedves, ott maradnak a kazlak egészen addig, amíg a nedvesség beáü a fagytól, és a falvakba lehet őket szakítani. Középen tavak vannak, melyek közt a legnagyobbat Király-tónak

53 hívják, talán a halak miatt, amelyekkel régebben a királyoknak fizettek, hiszen a halászat az ő hasznukra volt fönntartva. Nem messze a Fertő- A Barbacsi-tó tői másik tó tárul föl, kisebb az előbbinél, de halban gazdagabb, dúslakodik csukában-pontyban, és teknősök is bőséggel tenyésznek benne. Egészen körbeveszi a nád, vizét csak annak mutatja meg, aki közel megy hozzá: Barbacs a neve; a magyarok Barbacsi-tónak mondják.

54 V. §. A tavakon kívül, melyekről említést tettünk, patakok és bővizű folyók A folyók számára kedveződen a mi vidékünk. I. Délen, Vas vármegye felől folyik a Rába, egykor a két Pannónia, A Rába ma Sopron, Vas és Győr vármegyék határa. Ptolemaeus

s

) írja, hogy Pannónia Inferiort nyugaton az Arabo folyó kanyarulata választja el Pannónia Superiortól, mert Arabónak liívták a régiek, mint a folyók találkozásánál épült erősséget, Arabonát,

55 amint a bkodalmi följegyzi Ptolemaios, Geographias hyphégésis, II, 16.