Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616; C sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)

Bevezetés

március 6-án már nem él, Faut pedig 1616-ig folytatja a krónikát. A kézirat első bejegyzője, majd maga Faut Márk is majdnem minden második lapot üresen hagyott. Faut csak néha tér el ettől az eljárástól. Például folyamatosan végigírta a krónika lapjait 16—22-ig, bár a tinta színéről itt is megállapítható, hogy eredetileg üresen hagyott lapokra írt később betoldásokat. Ugyanígy kihagyás nélkül Faut végigírta a krónika lapjait 70-től 90-lapig. A megállapítható későbbi betoldásokat és az üres oldalakat kiadásunk jelöli. Faut Márk írása nagybetűs, viszonylag jól olvasható. Az üresen hagyott oldalakat őrszavakkal hidalja át. Ezeket az őrszavakat a tinta színének vallomása szerint többször utólag iktatja be. Az őrszó néha egy kifejezés vagy szó, de néha csak egy szótag. így pl. a 14

v lapot Verra- és elválasztó jellel fejezi be. Aláírja még a -terey szótagot is, de ugyanezt a 16

r-n megismételi. Gyakori betoldásainak jele általában egyszerű vagy kettősszárú kereszt. Ezeket és az előbb említett őrszókat kiadásunk nem jelöli. Klein Menyhért betoldásai a címlaptól a 38

r lapig terjednek. Klein rendelkezésére mindössze 13 levél állott, ezeket teleírta, de sűrűn teleírta a többi Faut kézírású lap margóját is. Klein Menyhért írása apróbetűs, nehezen olvasható. Kéziratában gyakran szinte kiolvashatatlanul töröl. A legnagyobb olvasási nehézséget az ő írása adja. Kleinnek kevés helye volt, ezért az eseményeket nem kronologikusan, hanem a meglévő helynek megfelelően csoportosította. Kapcsolatukat az előbbiekhez hasonló jelekkel állította össze. Néha egy év eseményeinek leírása után akar valamit ehhez az évhez fűzni. Az 1584-es év eseményeinél megjegyzi: „NB. Sich Zurukh etc.". Máskor csak 9 lap múlva tudja folytatni feljegyzéseit, ekkor odaírja: „NB. such von dannen daz 9. hladt" — a szöveg itt a 15. lap után a 24. lapon folytatódik. Nemcsak saját szövegét javítja, de belejavít Faut Márk szövegébe is. Faut Márk és a saját margóra írt szövege közt úgy teremt kapcsolatot, hogy Faut egy-egy kifejezését kihúzza és a sajátját iktatja be. Mi ilyenkor is Faut Márk szövegét hozzuk, a Klein féle változatokat dőlt szedéssel jeleztük. Klein kijavítja és kiegészíti Faut címlapját, ezzel magát a krónika egyenrangú szerzőjének tünteti fel. Kiadásunk Faut és Klein szövegét évrendben, egyetlen krónikaként hozza. A kézirat első tulajdonosa Faut Márk volt. ó fűzhette össze lapjait a fent említett Breviárium Morale egyik pergamenlapjába. Kihez jutott a krónika Faut halála után? Ma még nem tudjuk megmondani. Talán a két Faut fiú egyikéhez, akik apjuk könyveit örökölték. A kézirat mellékleteként egy teleírt könyvlapot is őriz az Országos Széchényi Könyvtár. Az ismeretlen feljegyző az 1658-as svéd háborút írta le erre a papírlapra. Talán ő volt a kézirat egyik későbbi tulajdonosa. Ugyancsak a kézirat tulajdonosa lehetett Aminger József (a XIX. század elején?), aki fia születését jegyzi fel az előbbi lapra. A krónika lemásolásának idején Gamauf Gottliebnél volt. Tőle juthatott a már említett Literati Nemes Sámuelhez. Tőle vette meg a kéziratot Jankovich Miklós az