Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616; C sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)

Bevezetés

1604-ben alapítja meg a Soproni Nemes Tudósok Társaságát. A Társaság szabályai között meglepően új volt, hogy soraiba nők is beléphettek. Minden belépő 1—3 aranyat fizetett, de köteles volt valamilyen értékes könyvvel a Társaság könyvtárát is gyarapítani. A Lackner Kristóf házában rendezett gyűléseken a tagok saját vagy mások műveiből olvastak fel. Krónikánk írója, Faut Márk is tagja volt a Tudós Társaságnak. Talán a Társaság megbízásából is látott hozzá, hogy városa múltját megírja. Egy-egy tagot évente meg is koszorúztak humanista szokás szerint. A Társaság feladatának tekintette az iskolák és a külföldi egyetemre járók segélyezését. A Társaság tömörítette soraiban a hatalom és a vagyon soproni birtokosait. Erre Mollay Károly hívja fel a figyelmet. „A középkor utolsó száz esztendejében a város vezetése a Nagy Testvérület, jórészt katolikus papok kezében volt. Alig múlt el száz év, és a várost már a humanista tudósok köztársasága, a Soproni Nemes Tudósok Társasága vezette. A világi hatalom birtokosai lettek Sopronban a humanista gondolkodás hirdetőivé." (Bővebben lásd: Mollay Károly: A vármegye történeti vázlata 1848-ig. in: Csatkai E— Dercsényi D. szerk.: Sopron és környéke műemlékei, Budapest, 1956

2

. 72.) A „Foedus Studiosorum" jelentőségéről eddig többet beszéltünk, mint tudtunk. Igazi értéket további alapos kutatómunka után mérhetjük le. A Faut-krónika kritikai szövegkiadásával egy, a Társaság munkájával valószínűleg szorosan összefüggő művet adunk közzé. 2. Faut Márk és Klein Menyhért élete Faut Márk (Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok, Bp. 1983. Nr. 4513.) születési évét még nem sikerült megállapítani. Az kétségtelen, hogy Faut János és Rozina voltak a szülei. 1585-ben kért tanulmányaihoz ösztöndíjat a várostól. 1590-től kezdve belső tanácsos. 1595-től gyakran képviseli Sopron érdekeit a bécsi udvar, majd a győri püspök előtt. Sopron lakossága nem akarta Grünberg Gábor evangélikus prédikátort elbocsátani. Ezért hat hétig Faut Márkot és Pucher Jánost Bécsben fogságban tartották. 1596/97-es években városbíró volt. 1598-ban Wasservogh udvari titkár vonta felelőségre, mert a soproniak egy Grazból elkergetett prédikátort a városban tartottak. 1603-ban Pethe Márton győri püspök idéztette Bécsbe, mert a meggyesi parasztok fát vágtak rákosi erdejében. 1610-ben a város megbízásából Naprágyi Demeter győri püspökkel tárgyalt a Szent Kunigunda benefíciumról, melyet a püspök magának követelt. Városa bizalmából többször volt országgyűlési követ. 1595-ben ő tudta meg Pozsonyban, hogy a meggyesiek el akarnak Soprontól szakadni, ő hozott hírt erről a városnak, a belső tanács keményen meg is büntette a lázadó meggyesieket. Részt vett