Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616; C sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)
A krónika magyar fordítása
Anno 1614. Seifridt Kolonich urat az 1615-ös évig Újhelyen és Bécsben Ferdinand von Hardegg, Gerg Paradeiser és Ginterroth (76 v ) fogságába vetették, ahol maga a császárné is meglátogatta. Ennek fő okozója, mint mondják, a Khlesel, és ebben a három évben Khleslt annyira felmagasztalták, hogy tanácsa nélkül a császár és a császárné semmit sem tesz és nem is fog semmibe, von Trautson gróf úr sok Khleslféle indulatos tanácsot utasít el. Ezért Khlesl lutheránus pápistának nevezi őt. A helybeli Mert Tamisch úr még mindig nem adja fel, a külső tanácsból vele szemben kirendelt 24 bíró, mint fentebb leírtuk, jóhiszeműen kezdte kihallgatni és kikérdezni, ő végül mégis törvénytelen és jogtalan bíráinak akarta azokat az ő perében kikiáltani. Ebben a két vagy három évben juhászatba fogtak Kelénpatakon, hogy a város bevétle növekedjék, ez azonban szinte semmi jövedelmet nem hozott. Három évvel ezelőtt, azaz 1613-ban építették fel a bástyát a Kaltenecknél 60 doctor Lackner consulsága alatt. (77 r ). Ebben az 1615-ös évben rosszakaróink az udvarban elérték, hogy a császár hamarosan nem akar több borszállító levelet kiadni. Khlesl, Octavian Gabrin és Trautson gróf, akinek sok bora van Retzben, vannak ellene, amint ennek híre jött. A Felvidéken egészen Ausztriáig ebben az évben és röviddel előtte nagy volt a drágaság, ezért sokezer ember leköltözött. Egy évvel ezelőtt Wolfgang Wilhelm neuburgi herceg pápista lett, emiatt öreg édesapja, Philipp Ludwig belehalt bánatába. A jezsuiták a bajor hercegséggel vigasztalták meg, amelyhez a bajor herceg halála után amúgy is hozzájutott volna, mivel annak nem volt örököse. Végül a császársággal is hitegették, sőt azzal is vigasztalták, hogy megkapja Jülich és Cleve hercegséget. A spanyol király, a pápa és csatlósaik segítségével, a brandenburgi és a szász herceg ellenére, akik ugyancsak örökösnek tartják magukat; Jülich hercegség azonban lutheránus. 1614-ben az új naptár szerint Szent Vid nap után egy nappal (június 16.) kellemetlen, csaknem csípős köd esett, mely Pozsony, Nagyszombat, Galgóc egész környékén és a körülötte fekvő helyiségekben elpusztította a sokezer hold területen elvetett gabonát, úgyhogy semmi sem maradt ott, csak üres kalászok. Ezután nagy lett 60 A bástya a Kaltenecknél a Payr krónika szerint [Heimler Károly: Soproni krónikák II. Sopron, 1942. 12.] a Hátsókapu és a Várkerület torkolatában állott.
