Faut Márk és Klein Menyhért krónikája 1526-1616; C sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1995)
A krónika magyar fordítása
csináltak vele. A bíró úr panaszt tett a kiskorú leány miatt, hogy a városi törvényszéket ebben az ügyben megkerülték, azonfelül Mertt Tamischt is a tanács elé idézték emiatt. Amidőn megjelent, arra kérték, hogy mondják el, mennyi volt a pénz; nem tették helyesen, hogy a városbíróságot előbb nem tájékoztatták, így minden Schueler-örököst is egyenként 25 tallérral büntettek. Erre Mertt Tamisch azt mondta, hogy mivel az ő indokait - azt, hogy igaza van - nem engedik érvényesülni, és ráadásul a büntetésfpénzt] is kezükbe veszik, ezért (55 v-56 v ) a királynál kíván panaszt emelni, hogy hogyan bánnak a város javaival. Továbbá a szegényeket, akik kis összeggel adósak a városnak, megbüntetik adósságukért, és addig kínozzák őket, amíg nem fizetnek, azok azonban, akik a tanácsban ülnek és sokkal tartoznak, könnyen megússzák. A tiszteletreméltó tanács tiltakozik ez ellen, mivel őket ezúttal a becsületükben sértették meg, ezért nem engedik, hogy ezt hazudják róluk. Ezután a város tiszteletreméltó közönségét a városházára hivatták, tájékoztatták őket a perről, és kérték őket, hogy segítsenek a felsőbbség becsületét megvédelmezni; és hogy mondják el véleményüket a tiszteletreméltó tanácsnak arról, hogy mi a teendő. Hogy mit tanácskoztak az ülésteremben, azt jelentették a tiszteletreméltó tanácsnak: mivel a tiszteletreméltó tanács szidalmazásáról volt szó, véleményük szerint nem ülhettek törvényt efölött. Ezért a város tiszteletreméltó közönsége 24 pártatlan bírót állít önmaguk közül, hogy azok ítélkezzenek a tanács és Mertt Tamisch közötti perben. (57 r ) Ezután hamarosan ez a 24 bíró ült törvényt a [belső] tanács helyett. Melchior Klein úr volt az első bíró, amikor Mertt Tamisch urat először a városházára hívták, mivel azonban nem akart megjelenni, másodszor is hívatták, azonban, mikor már összeültek, amaz gyorsan Bécsbe utazott. Végül azonban megjelent, és azt bizonygatta, hogy a 24 bíró ugyan becsületes ember, azonban ő, Tamisch, nem ismeri el őket bíráinak, a tiszteletreméltó tanács lenne most az ő rendes bírája Szent György napjáig. Erre fel Tamischt 200 tallérra büntették, és úgy határoztak, hogy minden egyes tanácstagtól bocsánatot kell kérnie. Amikor erre nem volt hajlandó, három hordó borát, melyek 50 és 3/4 akót tartalmaztak, akóját 4 tallérral számolva, a pincéjéből kihúzattak, és a 24 pártatlan bíró úgy vélte, hogy a 3/4 akót el kell engedni az adójából, és a 200 tallér helyett a városházára kell hozatni. Ezután [Tamisch] a tárnok- (57 v-58 v ) mesterhez utazott Nagyszombatba, és egy olyan parancsot hozott, hogy vissza kell neki adni a három hordó bort, és a tárnokszék hozzon róla ítéletet. Ezen felül megkereste a pozsonyi és a nagyszombati tanácsot, akik megerősítették, hogy helyesen cselekedtünk, hogy ilyen ítéletet hoztunk. Midőn azonban az altárnokmestert is megkérdezték Nagyszombatban, arra kérték őt, hogy ne adjon ki olyan szigorú parancsot, amely a városok szokásai ellen lenne, hiszen a pozsonyiak és a nagyszombatiak is helyeselték az ítéletet, a
