Moritz Pál kalmár üzleti könyve 1520-1229; B sorozat, 1. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 1994)
Bevezetés
BEVEZETÉS Moritz Pál üzleti könyve a városi levéltár kódexe (jelzete: Dl. 3390), amely 17 ívfüzetből la 10 —r 10 l, azaz 340 levélből áll. A bevezetés ismerteti a kódex kötését, elemzi a tartalmát, majd Moritz Pál élettörténetét. 1. Az üzleti könyv kötése az ún. láncöltéses és száröltéses, puhatáblás, hímzett gerincű könyvkötések típusába tartozik. Igen régi technika ez, amely a régi keleti fűzésmódot alkalmazza. Európában akták, formuláriumok, számadáskönyvek, egyetemi jegyzetek, saját használatú szótárak, vagyis gyakorlati célra szánt könyvek, ill. efemer jellegű irodalmi művek kötéséül szolgált, és e célra többnyire pergament használtak. Leginkább azért választották ezt a könyvborítót, hogy a könyv tulajdonosa megtakarítsa a jóval drágább könyvkötés költségét, s szabaduljon a nehéz fatáblák súlyától, ha például üzleti könyvéről volt szó, s azt útjaira is magával akarta vinni. A kötés egyetlen, inkább szíjjártók által használt, nem a könyvek fatábláinak bevonására alkalmas, vastag bőrdarabból áll (ld. a képeket). Kiterítve 312 x 680 mm méretű. Becsukva a könyv mérete: 312 x 225 mm. A háttábla folytatásaként egy kb. 100 mm széles rész áthajlik az előtáblára. (így a hosszmenti metszés is takarva van!). A vastag bőr belső oldalát puha vadbőrrel bélelték. Az előtáblának kb. csak egy harmadát és az áthajtott részt díszítették háromféle, liliom, palmetta és gyík bélyegzővel. A háttábla tehát díszítetlen. A díszített részt átlós vonalakkal tagolták, s az így nyert négyszöges mezőkbe nyomták a bélyegzőket, többé-kevésbé szimmetrikus elrendezésre törekedve. Bár a bélyegzőknek ez idő tájt már nem lehet szimbolikus jelentést tulajdonítani, meg kell említeni, hogy az áthajtott részen nem szerepel a palmetta bélyegző. Az üzleti könyvet fejnél, lábnál és középen bordára fűzték. A könyv borításának levéltári jellegét a könyv külsején látható öt, átlag 45 mm széles, díszöltésekkel fölerősített bőrpánt adja meg. Kettő-kettő csak a táblák egy harmadáig nyúlik be, a középen viszont teljesen körbefogja a kötetet, s egykor fémcsattal záródott. A gerincen fölül, alul és középen, vagyis a fűzések fölött, függőleges vonalúak az öltések, de a táblákon fehér bőrszíjjal hímzett rácsdíszítményként folytatódnak. A két közbeeső bőrpánt a gerincen rácsdíszes bőrfonatos, s a táblákon egyszerűbb mintázatú. Az előtáblára átmenő középső, csatos bőrpánt az áthajtott részen nyújtott hatágú csillag alakú díszvarrással van rögzítve. A csat maga hiányzik. Egész hasonló kötésben van az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, soproni tudós társaság könyve: Articuli et rationes foederis studiosorum reipublicae Semproniensis. Ann. 1604-1640 (Fol. Lat. 1321). Egy sor ilyen kötést ismerünk német nyelvterületről, pl. Bécsből (vö. Hugo Alker: Wiener Kettenstich- und Langsticheinbände. Gutenberg-Jahrbuch 1965, 368-373, Abb. 1), vagy a középkori erfurti egyetemről és a Felvidékről is (vö.: Hans Loubier: Der Bucheinband von seinen Anfängen bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. 2. umgearb. und vermehrte Aufl. Leipzig, 1926, 8-10, Abb. 10-11, továbbá az ott idézett irodalom, valamint Hunyady József: A magyar könykötés művészete a mohácsi vészig. Bp., 1937, 34-36, 8. kép). Moritz Pál üzleti könyvének papírja feltehetően Bécs környéki, esetleg velencei. A vízjelben hármas halomból kiemelkedő, szokatlanul magas kereszt látszik, mely Ch.
