Feljegyzési könyv 1492-1543; A sorozat, 3. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2006)

A Feljegyzési könyv szerepe Sopron város igazgatásának történetében

évektől a városbíró munkáját tizenkét esküdt {iurati) segítette, akiket a város első emberével együtt minden év április 24-én, Szent György napján választott Sopron polgársága.

6 A korábbi állapotokhoz képest és a magyar városok javától eltérően Sopronban a 14. század folyamán komoly átalakulás következett be a városi igazgatásban. A fennmaradt iratanyag tanúsága szerint a városbíró mellett az 1320-as évektől önálló vezetői pozícióként tűnt fel a polgármesteri (Bürgermeister, magister civium) tisztség, ami 1376-tól kezdődően a forrásokban minden esetben előkelőbb és jelentősebb szerepben látható, mint a városbíró (Richter).

7 A polgármesterség jelentőségének növekedésével párhuzamosan az esküdtek testületének megnevezésére egyre gyakoribbá vált a tanács (Rat) kifejezés. A következő évszázad elejére tehát a város ügyeit a tanács és a két főtisztviselő, azaz a városbíró és az őt rangban megelőző polgármester irányította.

8 A város közönsége, azaz a háztulajdonnal bíró polgárok összessége (Gemeinde) a vezetés megválasztása mellett véleményét a 15. századtól már igazolhatóan létező Szent Márk-napi (április 25.) gyűlésein is kifejezhette, ahol az irányítást kezükben tartó polgárok csoportjához javaslatokkal, kérésekkel, és bírálatokkal fordulhatott. Emellett a polgárság képviseletét a közügyekben az évente választott, huszonnégy tagú külső tanács (Vierundzwanziger Rat) egészítette ki, melynek első említése 1391-ből maradt fenn. A városfalakon kívül eső négy negyedet (Viertel) képviselő tizenhat külvárosi és nyolc belvárosi tagból álló testület igazolhatóan az 1420-as évek után töltötte be egyre erőteljesebben a közösségi ellenőrzés szerepét, többek között az egyes választott városi tisztviselők elszámoltatásával.

9 6 Az önkormányzatiság kezdeti szervezetéről összefoglalóan tájékoztat: Titnitz József - Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554. (a továbbiakban: Tirnitz - Szakács 1996) Sopron, 1996, 7-11. A Sopron számára mintaadó szomszédos illetve általában a német városok igazgatásáról átfogó képet ad: Isenmann, Eberhard: Die Deutsche Stadt im Spätmittelalter. Stuttgart, 1988, 131-209. 7 A fenti jelenségek szorosan kötődnek a város elsődleges nyugati partnerei, Bécsújhely illetve Bécs társadalmi folyamataihoz. A két település már a 13. században gazdasági, társadalmi és kulturális téren is igen jelentős hatást gyakorolt Sopronra. A térség várostörténetéről lásd Opll, Ferdinand: Das österreichische Städtewesen vom Mittelalter bis zum Beginn des 17- Jahrhunderts. Pro Civitate Austritte — Informationen zur Stadtgeschichtsforschung in Österreich 13 (1991), 17-34. Bécsújhelyről ad áttekintést: Mayer, Josef: Geschichte von Wiener Neustadt I. Wiener Neustadt im Mittelalter. 2. Teil: Eine Glanzperiode der Stadt (1440-1500). Wienet Neustadt, 1926, és Gerhard, Gertrud: Wiener Neustadt. Geschichte, Kunst, Kultur, Wirtschalt. Wien, 1978, 37-301, Bécsről lásd Csendes, Peter - Opll, Ferdinand (szerk.): Wien: Geschichte einer Stadt, Band. 1: Von den Anfängen bis zur ersten Türkenbelagerung (1 529). Wien, 2001, és Band 2: Die frühneuzeitliche Residenz (16. bis 18. Jahrhundert). Wien, 2004. 8 A német eredetű polgármesteri tisztség ausztriai jellegzetességeiről tájékoztat: Czeike, Felix: Das Wiener Bürgermeisteramt im Hoch- und Spätmittelalter. In: Aspernig, Walter et al.: Wiener Bürgermeister im Spätmittelalter. Wien, 1980, 3-16, és Perger, Richard - Hetzer, Walter: Wiener Bürgermeister der frühen Neuzeit. Wien, 1981. 9 A középkori soproni belső tanács történetének átfogó feldolgozása még várat magára. Az 1526 utáni külső tanácsról lásd Tirnitz József: Sopron szabad királyi város külső tanácsa 1526—1711. In: Bónis György - Degré Alajos (szerk.): Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából, (a továbbiakban: Tirnitz 1971) Budapest, 1971, 53-79. Béccsel kapcsolatban a szakirodalom jóval gazdagabb: Perger, Richard: Beittäge zur Wiener Verfassungs- und Sozialgeschichte im Spätmittelalter. Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien 32/33 ( 1976/1977), 11-41 ; Perger, Richard: Der Wiener Rat von 1519 bis 1526. Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien 35 (1979), 135-168; Sailer, Leopold: Die Wiener Ratsbürger des 14. Jahrhunderts. Wien, 1931; Perger, Richard: Die Wiener Ratsbürger, 1396-1526. Ein Handbuch. Wien, 1988, 6-28.