Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)
A soproni bírósági könyv nyelve (Németh János)
jellegét. A 24—37. cikkelyek írója által gyakran használt (6) in meiner herren rate 10 a 16. században eltűnik, a tanácsi testület megnevezése távolságtartó, díszes formulává merevedik: vor einem ersamen rat (pl. § 469., összesen 15 16. századi előfordulás, 2 15. századi, utóbbiak a 346. és 347. cikkelyekben). A személyes és tárgyi tapasztalat helyett a jog mint intézmény absztrakt tapasztalatának előtérbe kerülése további két fogalomcsoporton követhető végig. A 15. században a városi bíróság elé vinni egy ügyet annyit tett, mint a jog útján keresni érvényt az ügynek. A jogi döntéshez vezető út és a döntés tartalma fogalmilag szorosan összetartozott, s ugyanazzal a szóval is jelölték őket: recht. Amikor például a Szent Lélek kápolna káplánja jogi útra terel egy ügyet, az a GB-ban így hangzik: fur recht %e treten vnd recht %u eruordern (§ 226.). Éppen ezért lehetséges fur recht körnen (§ 131.: 1455, vö. még § 84., 152., 255. stb.). A 16. században a jogi döntéshez vezető út fogalmilag elválik a döntés tartalmától, 31 s megjelenni, keresetet benyújtani immár a 'bíróság' előtt kell: Vorgericht erschinen (pl. § 514.), in gericht einlegen (pl. § 486.) (vö. még § 475., 478., 479. stb.). 32 A fur recht/ vor recht kifejezések ebből a kontextusból teljesen eltűnnek. 33 A másik fogalomcsoport a joggyakorlat eredőjére történő hivatkozásokban kap szerepet. A 15. században a joggyakorlat eredője a statrecht (pl. § 84., 160., 295. stb.), amit elvétve statgerechtigkeitnak neveznek (§ 405., 458., 461.), vagy a város (Sopron) nevével specifikálnak: der stat %e Odenburg recht (§ 91., 446., 458.) (a 'gerichtspuch'-ot mint jogforrást, ahova be kell vezetni bizonyos döntéseket, illetve melynek bejegyzései bizonyító erővel bírnak is csak a 15. században tartják fontosnak megnevezni, pl. § 15., 69., 205., 416. stb., 33 előfordulás). A 16. században a statrecht kifejezést - legalábbis cikkelyeinkben - felváltja a statbrauch (§ 468., 470., 478., 493., 498sk, 519.); elterjed azonban a (már korábban is lehetséges: § 298., 302.) nach Ordnung rechtens (§ 488., 499., 505.). A 'per' mint jogszokás kifejezhető lesz a rechtfurung szóval (§ 466., 469., 478., 479.), megnevezhetővé válik (önálló terminussal) a jogi döntéshozatal folyamatának szokásos menete, mégpedig mint rend: gerichtlich Ordnung (§ 488. 34 ), s a döntéshozó testületek ténykedése jogi fennhatóságukon alapul: gericht^ öberkeit (§ 512., vö. még § 488. 35 ). 30 Ennek a megjelölésnek persze az is a hátterében állhat, hogy a bejegyző (pl. Konrad Ernst) maga is a tanács tagja volt (Id. all. cikkelyt), ez azonban a 16. századra vonatkozó megállapítás megfigyelési hátterét nem befolyásolja. 31 Vö. Böckenförde 1968, kül. 150-154. 32 A gericht szó a 13. század (Szász tükör) óta a bíráskodás helyszínét (illetve a bírói testületet, e jelentés első két példája ófn. glosszákban található) is jelölheti (DRW). A bírói testület megnevezéseként már a GB 15. századi bejegyzéseiben is előfordul a gericht szó, pl. § 133, 139, 172. stb.). 33 Továbbra is lehetséges azonban %u recht sectçen (pl. § 478, 504. stb.), im rechten (pl. § 478.), recht sicken (§ 464.), in recht erschinen (§ 486.), in recht einlassen (§ 478.), recht einlegen (§ 499.). 34 A terminus első említését 1461-ből ismerjük: DRW: Gerichtsordnung 1.1 35 A terminus első említését 1500-ból ismerjük: DRW: Gerichtsobrigkeit I. A jogot a középkorban rendszerint a szokás legitimálja (ami azonban a törvényalkotást nem zárja ki), nem a jogalkotás. A középkorban a jog írásba fektetésének sem jogalkotás a célja. Nem csak a jogi döntéshez vezető utat és a döntés tartalmát jelölték ugyanazzal a szóval {recht), hanem a jog és erkölcs, a jog és igazság, az igazság és becsületesség fogalma is összetartozott. Az e szemléletre jellemző egyik nyelvi fordulat: recht vnd redlich („juste et radonabiliter") a GB legrégebbi bejegyzésében (1423) még megtalálható (§ 570, 173.). Az öberkait 16. századi megjelenése a GB-ban a jogalkotás előtérbe kerülése és a jogfelfogásban ezzel együtt járó változások nyelvi reflexiója. E változást kitűnően mutatja be
