Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)
A soproni bírósági könyv nyelve (Németh János)
függvényében értelmez endők. A 'sie' névmás sew variánsa láthatóan jelen van a GB-ban (7,22%-ban: 28/388), egyeden időszakban (fent meghatározott cikkelycsoportban) sem dominál azonban. Azaz nem lényeges jellemzője 'egyéni nyelvhasználatoknak' (ahogy sy/ sie például ilyen jellemzők), hanem csak velejárója. Segítségül hívva azt a hipotézist, hogy ófn. [iu] (/iu/) délnémet területeken (elsősorban a bajorban) [otj-á (/oi/) változ(hat)ott ott is, ahol a német nyelvterület többi részén kúfn. [i:] (/i/) állt (vö. Tauber 1993: 85sk), vélhetően Sopron nyelvében is léteztek az írásban <ew eu>-ként megjelenő [ót] hangalakok (avagy /01/ fonémák) (vö. kfn. siu, Paul 1998: 220 23 ). Ezek azonban az írásban alig jelennek meg (beszéltnyelvi elterjedtségének mértékére következtetni az írásból nem lehet). Elvétve tűnnek fel a kfn.—>kúfn. közti hangváltozás alá eső egyéb pozíciókban is (pl. § 545: dew, §69: senew, 382: meinew). Nem így a 'drei' esetében, melynek grafémikus vezérvariánsa neutrum nom./akk. esetekben a 15. századi bejegyzésekben <drew dreu>. Ha e szóródást úgy értelmezzük, hogy a soproni írott nyelv került a soproni (beszélt?) nyelvben lehetséges [oi] grafémikus megjelenítését, akkor értelmezésünk összhangban lesz két megfigyeléssel. Azzal ti., hogy a bajorban a (máig lehetséges, és a 19. században még széles körben elterjedt) diftongus e pozíciókban (vö. még a stif~stewf váltakozást) már a 15. századi írásbeliségben is csak kéziratokban fordul elő, nyomtatványokban nem (Tauber 1993: 86sk), valamint azzal, hogy az <ew> grafémikus variánsok a GB 15. századi bejegyzéseiben jelennek meg, a 16. századiakban nem (pontosabban a sew/ drew/stewf-var'únsok 94,87%-a (74/78) a 15. századi bejegyzésekben található, a 16. századiakban pedig 5,13% - a 468, 481 és 483. cikkelyekben). 24 Megszorítások állnak a nicht~nit variációra is. Mihelyt névmásról van szó {nichts), eltűnik a <ch> nélküli variáns (egyeden előfordulása az 547. cikkelyben található). A jogi terminológia változása a bírósági könyvben Az eddigi meggondolások mindössze feltételeket teremtettek a GB nyelvének vizsgálatához, nem mondták meg azonban, mit érdemes vizsgálni a GB nyelvében. Bármit, aminek vizsgálatához a nyelv adott területének kutatója a bemutatott feltételeket szimpatikusnak találja, s aminek vizsgálatához a GB mint szövegtípus (a rá jellemző diskurzustípusokkal) alkalmasnak mutatkozik. Az alábbiakban néhány lehetséges szempontot mutatok be a lexikológia területéről. A GB (bejegyzései) témájánál fogva elsősorban a (Sopronban használt) jogi (szaknyelvről ad képet 25 . Ez a szaknyelv persze kevésbé különbözik a köznyelvtől, mint mai utódja, mégis megbízhatóan jelöli a különféle jogi és közigazgatási tényállásokat. Szükség esetén világosan képes megnevezni absztrakt jogi területeket (kaufrecht (§ 401.), leibgedingsrecht (pl. § 403.), ruegungsrecht (§ 29.), purgkrecht (pl. § 37.), hurgerrecht (§ 526.),phantschaft recht (§ 334), 23 A 'sie' szó grafémikus realizációja már a kfn-ben is lehetett egyénfüggő (vö. Paul 1998: 221), aminek hátterében persze hangkülönbség is állhat. 24 A százalékos adatokat mindig óvatosan kell értelmezni, hiszen csak egy jellemző kiemelésére hivatottak. Az <eu ew>-t tartalmazó 74 15. századi előfordulásból 32 a Neutr. Nom./Akk. drew alak, s ugyanez a paradigma 16. századi bejegyzésekben mindössze hatszor fordul elő. 25 Persze egyebekről is, például hogy a bejegyzések szókincse tipikus bajor jegyekkel rendelkezik, így § 477.-ben a bajorra jellemző erigtag, § 58.-ben és § 479.-ben phinc%tag szerepel, vö. Tauber 1993: 175).
