Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)
A soproni bírósági könyv nyelve (Németh János)
záteszem: a korpuszban; vagyis nem biztos, hogy minden ilyen esetben lexémaspecifikus írásmóddal van dolgunk, s ezért a GB mint korpusz vizsgálata alapján még nem következtethetünk kognitív vezérlő elvekre), mások pedig mindössze egy-két cikkelyben, cikkelycsoportban tekinthetők a bejegyző írásbeli nyelve jellemzőinek. Előbbiek közé tartoznak a kettős magánhangzóírások (pl. a raat írásmód elválasztja a 437. és 439. cikkelyeket öszszehasonlítható környezetüktől), a <sch> vagy <z> úfn. <s>=/z/ ([z]) helyén a sollen szó alakjaiban (<sch> t.k. megkülönbözteti 412. és 574. cikkelyt környezetüktől, <z> a 484. cikkelyt). Utóbbi csoportba tartozik az 64. cikkelyt környezetétől elválasztó aüff{\\/\2) (vö. Wiesinger 2003a: 2361) és virtal (5/6) írásmód, illetve a 449-460. cikkelyeket a megelőzőktől és következőktől elhatároló <phf-> úfn. /p f / (=<ph-> vagy <pf->) helyén, <schw-> úfn. <schw-> helyén (a GB-ban itt rendszerint <sw-> áll), a gyakori <-kch(-)> úfn. <-k(-)> helyén (ld. még fentebb), <b-> és <w-> gyakori használata úfn. <w-> és <b-> helyén, vdamint <ä> fokozott használata morfológiai levezetések jelölésére. Az Olvasó a nevezetteknél lényegesen több írásmódot fog találni, melyről úgy gondolhatja, az kezek (avagy cikkelyek) nyelvét jellemzi. A közvetlen környezettel való öszszehasonlídiatóság (a korpuszadottságok miatti) hiánya egyelőre azonban a feltételezés szintjén tartja e vélekedéseket. 13 Az eddigi vizsgálatok alapján környezetük nyelvétől szignifikánsan különbözni látszik a következő cikkelyek vagy cikkelycsoportok nyelve: 18-38. (kiv. 30.), 64., 69., 267., 411., 412., 413., 425 a-b., 435., 449^160., 477., 484., 574. A cikkelycsoportok esetében a határok hozzávetőlegesek, az összehasonlítható adatok meglététől vagy hiányától, illetve öszszetettségétől függnek (18—38. cikkelyeket például egyetlen változó, úfn. <k-> realizációja (<ch->) alapján rokonítottuk) (s természetesen a többi cikkely nyelvének egymáshoz való viszonyáról egyelőre nem tudunk többet mondani). A továbbiakban mellékes, mivel magyarázható (pl. a szerzők különbözőségével) cikkelyek nyelvi elkülöníthetősége. A fenti eredményt csak mint segédhipotézist használjuk (persze újabb adatok feltárása hozzájárulhat tagolásunk megítéléséhez). A bírósági könyv cikkelyei csoportosításának lehetőségei nyelvi szempontok alapján és a csoportosítás egy lehetséges interpretációja Az előzőekben azt a kérdést jártuk körül, kimutathatók-e olyan elsősorban grafémikus variációk, melyek cikkelyek nyelvének egymáshoz való viszonyára engednek következtetni. Ha a GB nyelvéről szeretnénk kijelentéseket tenni, ezek szükségszerűen a GB teljes szövegében vizsgálható paraméterek realizációinak szóródását érintő kijelentések lesznek (első lépésben). Mivel a grafémika érzékeny az egyéni variációra 14 (azaz a különböző grafémikai paraméterek realizációinak különböző mérvű és minőségű keveredése jellemezheti egy-egy cikkely(csoport) / egyén nyelvét, ezt láttuk a reverzális oknál is), célszerű olyan paramétereket választani, melyek minimális számú variánssal rendelkeznek, s me13 Természetesen az ideális vizsgálatnak nem szomszédos cikkelyek nyelvi összehasonlítását is lehetővé kell tenni, kimutatandó kezek esetleges váltakozását. A GB esetében ehhez a nyelvi támpontok elégtelennek tűnnek, nyelven kívüliek hiányoznak, ahogy az analóg vizsgálatok is. 14 Vö. Kettmann 1969. A történeti grafémikai vizsgálatok elsősorban nyelvrendszerbeli, s nem egyéni variációt hangsúlyoznak.
