Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)
A soproni bírósági könyv nyelve (Németh János)
közben szintén cikkelycsoportok nyelvének jellemző tulajdonsága lehet. A 82. cikkely első bejegyzésével bezárólag (s főképp a § 46.-től) <-kch(-)> úfn. /-k-/ megfelelője. E variáns jellemzően a 448. és 574. cikkelyekben jelenik meg újra, s így <ch->-hoz hasonlóan a 15. század első felében dominál. A továbbiakban <-k->, <-kh-> és egyéb variánsok jelennek meg e helyütt, néha (párosulva egyéb jellemzőkkel) világosan elválasztva cikkelyeket a környezetüktől. Míg a 411. és 413. cikkely <-ck(-)>-t hoz, a 410., 412., 414. <-k->-t (412^413. egyéb jellemzők alapján is elválnak egymástól, pl. sehol vs. sol). A <kh-> szókezdő betű a 429^-30., 477.,'520. cikkelyeket emeli ki környezetükből. <kh> relatív szókezdő pozícióban olyan cikkelyekben is megjelenik, ahol abszolút szókezdő pozícióban nem, a relatív és/vagy abszolút szókezdő pozícióban megjelenő <k>~<kh> váltakozás azonban az említetteken kívül nem különít el cikkelyeket egymástól. Ugyanez mondható el <c->-ról, ami főleg a 354. cikkelytől váltakozik <k->-val és <ch->-val (elsődlegesen) likvida előtt (pl. flag-476., crafft, cost-Ali). Jellemző nyelvhasználati sajátosság lehet úfn. [ts] hang, azaz a többnyire <z> grafémával jelzett /t s / fonéma, illetve a morfémahatárokon meglévő <ts> (=[ts]) fonémakapcsolat megfelelése. Ez rendszerint szókezdő pozícióban <z>, elvétve <cz>. <cz> kvalitatív és kvantitatív túlsúlya vagy kizárólagossága 267., 449-452., 454., 458^460. és 574. cikkelyeket kiemeli környezetükből (okunk van feltételezni egyéb jellemzők alapján (1. lentebb), hogy a 449^160. cikkelyek azonos kéztől származnak). Az egyéb pozíciók kezek megkülönböztetésére nem alkalmasak, de bizonyos tendenciákat követnek. A cikkelyek eleinte az abszolút szókezdő pozíció kivételével minden pozícióban <cz>-t hoznak. Főképp a 16. századi bejegyzésekben szóközben már <tz> és <z> a meghatározó (melyek funkcionálisan is különbözhetnek az úfn. összehasonlítási alap összetettségének megfelelően), relatív szókezdő pozícióban pedig <z> (§ 477.-ben pl. <tz>). Fentiekből kitetszik, hogy a grafémák bizonyos pozíciókban nem egy az egyben öszszehasonlíthatók az úfn. grafémákkal ugyanezen pozíciókban (s ez áll bármely más öszszehasonlítási alapra is). Az úfn-ben a grafémák előfordulását ugyanis több típusú szabály határozza meg (vö. Duden 1998: 54—84), s e szabályok történetiek. Ebből következik, hogy az úfn. összehasonlítási alap 11 csak abban lehet segítségünkre, hogy feltárjuk a GB (vagy általában a kúfn. nyelv valamely megnyilvánulásai) betűhasználatának szerveződési elvét/elveit (s az is bizonyításra szorul egyébiránt, hogy a „graféma" fogalma alkalmas segédeszköz e feladatra 12 ). A fentiekben olyan (betű)paramétereket vizsgáltunk, melyek lehetséges jellemző realizációi közötti döntés gyakran (ti. a következőkben felsorolt paraméterekhez képest gyakran) jellemzi a bejegyző nyelvét. A következő grafémikus változatok különböztet(het)ik meg a fentieken túl bejegyzések nyelvét: <t>—<th> úfn. <t> (=/t/) helyén szókezdő pozícióban (a <th> ritka variáns a bírósági könyvben, de pl. à 491. cikkelyben a környezetétől eltérően meghatározó), <o>~<a> egy, vagy kétirányú felcserélése (általában <o> helyett áll <a>, vö. a reverzálisok tárgyalásánál mondottakkal) (<a> áll <o> helyett szignifikáns abszolút és relatív előfordulási számmal a 425a., 425 b., és 435. cikkelyekben (pl. 425a.: wart, ader, sal, vngeharsam, ab)). Bizonyos írásmódok szavakra korlátozódnak (hoz11 Egyebek mellett (vö. Németh 2003) már az is kizár minden egyéb összehasonlítási alapot, hogy csak az úfn. grafémika szervező elveit ismerjük (valamelyest), vö. Duden 1998: 54—84. 12 Nerius 2003: 2461-2472 megemlít néhány módszertani problémát a történeti grafémikai kutatással kapcsolatban, melyek szintén elvezetnek a fenti kérdéshez (amit Nerius nem tesz fel).
