Bírósági Könyv 1423-1531; A sorozat, 2. kötet - Sopron Város Történeti Forrásai (Sopron, 2005)

Előszó (Házi Jenő)

vábbra is adósak maradtak, amely után egy évi kamatra 200 ft-ban, azaz 25 %-ban egyeztek meg. Ez az elszámolás őrizte meg számunkra a városi tanács ellen fellázadt polgárság megbékélésének befejező mozzanatát, amelynek folyamán a városi tanács magára vállalta és kifizette azt a 300 ft adósságot, amivel e polgárság Joseph zsidónak tartozott és azt a 21 ft-ot, amit Oswalt Moser polgártársuktól vettek fel kölcsön. A legközelebbi bejegyzés ezt követőleg 10 évvel későbbi időből, 1437-ből ered Konrád Emst városi jegyző egyik írnokától, aki leközli az ez évi tisztújítás névsorát, majd végül a 15. sorszámú bejegyzés 1437. jún. 7-ről keltezve ugyanettől az írnoktól értésünkre adja, hogy Das puech ist das gerichtpüch, más szóval ekkor határozták el, hogy a városi bírói szék üléseinek fontosabb eseményeit az emlékezet számára feljegyzik és ennek megfelelően kevés kivételtől eltekintve ettől kezdve már a bejegyzések bírói természetűek. Úgy látszik, mintha Konrad Ernst városjegyző ebbe a Gerichtsbuch-ba csak akkor írt volna be, amikor nem tartott maga mellett írnokot, ezt látszik bizonyítani, hogy az 1427. évi két bejegyzése után kezeírásával ismét csak 1439. máj. 22-én találkozunk (1. a 39. sorszámot), mely időtől kezdve bizonyos időközökben feltűnik az írása, mellyel legutoljára 1449. okt. 27-én találkozunk (1. a 83. sorszámot). Tudjuk, hogy Konrad Ernst nemsokára ezután meghalt, mindenesetre 1450 aug. 30-án már néhainak van említve, amikor Sigmund Ebersdorfer osztrák főkamarás és főkincstartó Hanns Kansdorfer osztrák pincemester érdekében, akinek Konrad Ernst adósa volt, a soproni tanács jóindulatát kéri (Házi 1/3293.). Konrád Ernstet a városjegyzői tisztségben Hanns Ziegler követi, aki 1476. végéig működött, mivel 1477. márc. 3-án az özvegye és ennek mostohafia között már a városi tanács teremt rendet az elhunyt hagyatéka felett (1. az 527. sorszámot!). Hanns Zieglernek e 26 évi működése azért fontos, mert a Gerichtsbuch 581 bejegyzéséből több mint a fele, pontosan 360 bejegyzés az ő hivataloskodása idejéből származik, tehát a Gerichtsbuch értékét elsősorban neki köszönhetjük. Utódai a városjegyzői tisztségben meglehetősen elhanyagolták a Gerichtsbuch vezetését, miért az 1477-1496. közti évekből csupán 52 bejegyzést találunk, az 1497—1515., azután az 1517—1520. közötti évek teljesen hiányoznak, így Jacob Auer városjegyző kezdte el ismét rendszeresebben folytatni, ezért az 1521—1531. közötti évekből ismét 57 bejegyzést találunk, amivel a Gerichtsbuch tartalmát ki is merítettük. Bizonyos, hogy még Hanns Ziegler városjegyző idejében is a teljesség szempontjából sok kívánnivalót támaszthatunk a Gerichtsbuch-al szemben, miért elmondhatjuk, hogy a városjegyzők csupán a következedenségben voltak következetesek. Ma már hiábavaló fáradságot jelentene azon elmélkedni, hogy mi okból ennyire hiányos a Gerichtsbuch vezetése, mert végeredményképpen örülnünk kell annak is, amit tartalmaz, mivel a városi bíróság működéséhez nagyon értékes, de semmi esetre sem kimerítő adatokat nyújt. Mindezeket más forrásokból nem volna lehetséges pótolni. A Gerichtsbuch vége felé olvasható 43 db papi reverzális az 1452—1506. közti évekből nemcsak Sopron középkori egyházi intézményeihez szolgáltat becses felvilágosítást, hanem egyúttal az akkori oltárospapok műveltségi fokához is igen tanulságos adalékot nyújt. Mivel ezeket a reverzálisokat kivétel nélkül sajátkezűleg írták be, az írásszakértők