"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

KÖRNYEI ATTILA: A népszavazás hatása Sopron város fejlődésére, a soproni társadalomra (előadás)

számban és ellátó képességben gyarapodtak a város közintézményei, következésképpen nőtt a tekintélytik, vele együtt a város tekintélye. No és, lakhatóbb lett a város. Föl kell hívnunk a figyelmet az említett szállodaépítések nagy számára, bár itt is, főleg a magántőkéből létesült szállodák és vendéglők közül sokat nem emlíettünk. A város gazdasági ágazatai közül mint újdonságról és mint legjellemzőbbről, az idegenforgalomról külön is kell néhány szót ejtenünk. A város ekkori gazdasági életét elemző Székely Géza 1934-ben így emlékezik meg az ágazat születéséről: „Természetes, hogy a város tízezer holdas erdejének a várost érintő sávja is fejlődésnek indult. Vendéglők, szállodák keletkeztek és Sopron máról holnapra nyaralóhely lett és sok oly magyar családnak nyújt nyári üdülést, mely azelőtt külföldön keresett nyaralási lehetőséget. Ezt a fejlődési irányt a város jól átgondolt tervszerűséggel és nagy áldozatok árán azzal támogatta, hogy a fejlődésnek indult új városrészt kifogástalan úthálózattal és közművekkel látta el és ezt kiterjesztette a várost környező kirándulóhelyekre is."

12 Sommásan helytálló értékelés. Csakhogy ami természetes, azt is embereknek kell fölismerni, kifejteni, szorgalmazni és valóra váltani. Ilyen emberek voltak a város már említett két vezetője: Thurner Mihály és Heimler Károly, az iparágban anyagilag is érdekelt vállalkozók, a városszépítő és turistaegyesületek vezetői. A kor kényszerítő szüksége, t. i. az, hogy a magyar középosztály ezentúl nem tudja fölkeresni megszokott üdülőhelyeit, amelyek ugyan eddig is külföldön, de vámbelföldön voltak s most már igazán külfölddé váltak (Karlsbad, Bad Ischl, Abbázia, stb.), de még a Székely Géza által nem említett közkedvelt magyarországi üdülőhelyek (Tátraflired, Bártfa, Pöstyén, Herkulesfurdő, Szováta, Tusnádfurdő, stb.) is idegen uralom alá kerültek, ez a szűkösség ugyan magától adta a megoldási lehetőséget: menjenek a csonka ország kellemes helyeire. Igen, de előbb a városnak föl kellett küzdenie magát ezen kellemes helyek közé és nemcsak fogadóképességben, hanem vonzerőben is.

13 Föl kellett ismerni és fölmutatni a város sajátos értékeit. A város akkori vezetői nemcsak az Idegenforgalmi Rt. megalapításával (1920) vagy az említett szállodaépítések és közműberuházások szorgalmazásával alkottak nagyot, minden azóta volt várospolitikai és idegenforgalmi koncepciónál összehasonlíthatatlanul többet, hanem elsősorban ezen utóbbi feladat fölismerésével, vállalásával és teljesítésével. Speciálisan soproni 12 Id. 7. jegyzet 86. o. 13 Mint ahogyan az iskolavárosi rang elnyerése is itt helyszűke miatt külön nem tárgyalható, nagy erőfeszítésekbe került. Pl.: a selmeci főiskolát sem a szél hozta ide - és nem Gödöllőre vagy Pécsre.