"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
SUBA JÁNOS: A magyar-osztrák határ kitűzése és határokmányai (korreferátum)
Az elosztóból kitűnik, hogy teljes sorozatot minden határokmányból csak az Országos Levéltár, a Miniszterelnökség, a Külügy- és a Belügyminisztérium kapott. A többi minisztérium, a határmenti megyék közigazgatási apparátusa (alispánok, járási szolgabíró hivatalok), katonai, csendőri, vámőrkerületi parancsnokságok, pénzügyigazgatóságok, földmérési felügyelőségek, térképtár. Háromszögelő Hivatal szerepelnek az elosztón. Ezen kívül még több intézet, hivatal, határszéli város is kapott határdokumentumokat. Például a soproni evangélikus líceum könyvtára. 17 A magyar-osztrák HMB. a határ-megállapításra vonatkozó végleges jegyzőkönyvek, térképek és okmányok aláírása után 1924. augusztus 18-án feloszlott. 4. A HATÁROKMÁNYOK JELLEMZÉSE 4.0. A határ jelölése a topográfiai térképeken A térkép egyik információja a határ. A természetben ennek töréspontjait határjelek testesítik meg. amelyet a térképen is jelölnek. 18 A határjeleket kis kiterjedésű pontszerű jelformákkal ábrázolják. E jelforma kis kiterjedése és változatossága lehetővé teszi, a határjelek és háromszögelési pontok (típus) minőség szerinti ábrázolását. A határvonalat (alaprajzhű) vonalszerű elemekkel ábrázolják. így a határvonalak méretará816. száni/M. O. -1924. A magyar-osztrák határvonal okmányainak és térképeinek szétküldése. OL. K. 49. 1S A határvonal - esetünkben az országhatár - térképi ábrázolására mindig nagy gondot fordítottak a kartográfusok. A mai értelemben vett - a határjelekkel állandósított, geodéziailag felmért, térképezeit és nemzetközi szerződésben rögzített - államhatár a polgári állam terméke. A kartográfiában az egységes jelkulcs rendszeresítésével ez megoldódott. Mivle a határ kitűzésről pontos helyszíni vázlat áll rendelkezésre, ez megkönnyíti a határvonal kirajzolását. Szárazföldi határ esetén a határjel tengelyvonalát kell ezeken a felszerkesztett pontokon át kirajzolni. Szárazföldi határ esetében a határkövek közötti határrészek általában egyenesek, így azokat vonalzó mellett is ki lehet rajzilni. Elvileg folytatólagosan kell kirajzolni, csak ott szabad megszakítani, ahol fontos részletekel takarnának el. A határ menetének azonban a megszakítás helyén is világosan kiolvashatónak kell lennie. A határjel tengelyvonalának pontosan a határvonal nyomán kell haladnia. Ha a határt síkrajzi elemek jelzik (út, keskeny folyó, vagy árok. csatorna, stb.), akkor határjelét váltakozva kell kirajzolni a síkrajzi vonalak két oldalán. Ha a határ keskeny gerincen, házsorok között, keskeny vízvonalakban halad, a határjelet egyharmaddal vékonyabban rajzolják ki. A határkövek és határcövekek helyét csak a rajzilag kifejezhető töréspontokon rajzolják ki, valamint a hosszabb egyenes szakaszokon, általában kilóméterenként egy-egyet. A folyók, holtmedrek, csatoniák, stb. mellett, ahol a határkövek mindkét oldalon vannak elhelyezve, elvileg minden határkövet ki lehet rajzolni, de ha sűrűn vannak elhelyezve, a nem jellegzetes helyen állókat el is lehet hagyni. Ha a határ két oldalán egymással szemben elhelyezett határkövek azonos számozásúak, akkor ügyelni kell, hogy a szemben lévő azonos számozású határkövet is ábrázoljuk, mert a két határkő által meghatározott egyenesben, a két határkőtől megadott távolságban van a határ nyomvonala. A határpontok közül a jelentősebb, tájékoztató helyen lévőknek a számát megírják. Különösen a hegyvidéken, a kúpon, nyergekben, sík vidéken pedig a töréspontoknál lévő hatáipontok tájékoztatóak. A megíráshoz tartozik az illető határszakasz megjelölése is. A szakaszok megnevezését nem kell minden határkőnél megadni elég, ha a lapszélek közelében, továbbá olyan helyeken írják meg, ahol a határszakasz jelölése változik. Ilyen helyeken célszerű a két szomszédos határkövet kirajzolni és mindkettőt szakasz- és sorszám jelzéssel megírni. Az országhatáron a határjelek gyakran háromszögelési pontok is. Ezeket lehetőség szerint ábrázolják, még akkor is, ha nem írnak magassági adatot. A tematikus térképen a „tárgyakat" - a mi esetünkben a határjeleket pontos elhelyezésük, felismerésük, és a határvonal pontos futása céljából ábrázolják. A térképi alap az általános tájékozódást és a „témának" a környezetbe való beillesztését szolgálja. Vagyis a tematikus térképek feladatai - korlátozott célkitűzésük ellenére is - hasonlóak a topográfiai térképekhez.
