"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

SUBA JÁNOS: A magyar-osztrák határ kitűzése és határokmányai (korreferátum)

3. A MAGYAR-OSZTRÁK HATÁRMEGÁLLAPÍTÓ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 3.1. A határvonal kijelölése A bizottság a helyszíni szemlék megtartása és a két delegáció nagyszámú beadványainak áttanulmányozása után a javaslatok felett 1922. mára 28.-án tartott ülésén döntött. A szavazás alá bocsátott vonalat a nem érdekelt biztosok állapították meg, és ez nem fedte sem a magyar, sem az osztrák javaslatokat.

8 A M-O HMB is a „Kísérőlevél" az „Utasítás" és a „Pótutasítás" alapján dolgozott. Azonban első helyen mérvadó tényezőként a „Velencei egyezmény" határozatai szerepeltek. Ezért a M-0 HMB. munkálatainál különleges elbánás alá esett a Sopron város és környékét képező határrész, amelyet az 1921. október 13-ai Velencei jegyzőkönyv szerinti népszavazás alkalmából Magyarországhoz visszacsatoltak. A népszavazási terület határait a Velencei jegyzőkönyv pontosan körülhatárolta. Ezen a szakaszon az 1921. július 3-ai „Utasítás"-nak a Népszövetség elé terjeszthető javaslatokra vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazták. A Nagykövetek Tanácsának 1921. december 15-ei határozata értelmében, csak az utasítások azon rendelkezései a mérvadóak, amelyek értelmében a bizottság végérvényesen dönt a határvonalról, és a megállapítást csak tudomásulvétel végett terjesztik be a Népszövetséghez. A velencei egyezményben Ausztria kötelezte magát, hogy „amennyiben ez lehetséges, a szövetségközi bizottság határozataiba beleegyezik. Amennyiben Ausztria kénytelen lenne fellebbezni, kijelenteni, hogy a népek szövetsége által javasolt megoldást elfogadja". Ezzel Ausztria jogérvényesen előre elkötelezte magát a népszövetségi döntés elfogadására. Ezen rendelkezésből a magyar fél felfogása szerint az is következik, hogy a Népszövetség a magyar-osztrák határ-megállapítási javaslat felett - tekintettel a velencei egyezmény idézett cikkelyére - mint teljhatalmú bíró dönt. Erre való tekintettel a magyar kormány kérte, hogy a magyar-osztrák HMB. javaslatait a többi HMB. javaslataitól különítsék el, és tegyék lehetővé sürgős tárgyalását.

9 3.2. A politikai határ-megállapítás (áelimitáció) A magyar-osztrák határt három szakaszra osztották fel. A magyar biztos szakaszonként egy-egy, tehát három javaslatot nyújtott be a bizottsághoz, amelyekben az Ausztriának ítélt 342 község közül 96 községet kért visszacsatolni, amelyek lakossága 79823 fő, szemben az Ausztriának ítélt terület 344260 fő összlakosságával. A bizottság a három javaslatot elfogadta, s ezek a „Pótutasítások" 3. bekezdése értelmében a Népszövetség tanácsa elé kerültek döntés végett. A HMB. 1922. március 28-án hozott és 450. szám/M. O. -1922. Jelentés a márc. 28-ai ülésről OL. K. 49. 3081

/pol. Aide Memorie a magyar-osztrák határmegállapításra vonatkozólag. OL. K. 478.