"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

HORVÁTH ZOLTÁN: Civitas Fidelissima (Új Velencétől a soproni népszavazás magyar sikeréig) (előadás)

A nyolc szavazatszedő bizottság munkájának ellenőrzésére, az előforduló vitás kérdések eldöntésére - a tábornoki bizottság - központi népszavazási bizottságot is létrehozott. Minden szavazó 1921. november 25-én keltezett, a „városi tanács" aláírásával és a tábornoki bizottság francia nyelvű köriratos bélyegzőjével ellátott szavazó-igazolványt kapott. Azt egy osztrák és egy magyar megbízott ellenjegyezte. A szavazó a lajstrommal rendelkező illetékes kerületi szavazatszedő bizottságnak átadta igazolványát, amelynek ellenében két darab lapot: sárga és kék színűt, és egy borítékot kapott. A szavazólapon három nyelven (német, magyar, horvát) szerepelt az ország: Ausztria, illetve Magyarország neve. A szavazó elkülönített fülkébe vonult. Ha nem akart Ausztriára szavazni, a sárgát tépte el, ha Magyarországot nem óhajtotta, úgy a kéket. Mindkettőt a borítékba tette és azt leragasztotta, majd átadta a szavazatszedő bizottság antantképviselőjének, aki azt a szeme láttára az urnába dobta.

97 Ünnepélyesen, szervezetten vonultak a soproniak szavazni. Meiszner és Kovács ügyvédek központi propagandairodájához a nyolc kerületben működő egy-egy propagandairoda tartozott. A szervezet tagjai: a főiskola, az evangélikus teológia hallgatói és a cserkészek. Az utóbbiak futárszolgálatot teljesítettek. Minden utcának megvoltak a bizalmi emberei, akik a szavazókat csoportonként vezették a szavazóhelyiségbe és a propagandairodának jelentést küldtek a „hangulatról", a leszavazottak számáról. A poncichterek közül az egyik majdnem megvert egy francia tisztet, mert az kételkedett hazafiságában. Az I. kerület szavazóhelyiségének (a mai Orsolya iskola kollégiumának) lépcsőzete a tömeg súlya alatt leszakadt. A sebesültek előbb leadták szavazatukat, csak azután fogadták el az orvosi kezelést, illetve a kórházba szállítást.

98 Sopron sorsát, tekintve hogy a városban a magyar anyanyelvű lakosság, mint említettem 48,8%-ot tett ki, a hűségesek, a német anyanyelvűek: értelmiségiek, poncichterek, gazdapolgárok szavazatai döntötték el. A poncichterek nem akaratuk ellenére szavaztak Magyarországra, hanem önként, meggyőződésből. Nem érezték hazájuknak Ausztriát, az a korábbi időben még kulturális kapcsolatot sem kezdeményezett.

99 Sopronban és a nyolc faluban a 26.900 szavazatra jogosult közül leszavazott 24.063, érvénytelen volt 502 szavazat. Magyarországra 15.334, Ausztriára 8227 szavazat esett (65,1, illetve 34,9%); SopronVillani i. m. 17. és Sopron vm. Népszavazási Emlékalbum 41-49. „Sopronvármegye" 1922. május 11. Kórházba 17 sebesült került. Később sérüléseibe belehalt Zollner Dezsőné sz.: Neufeld Paula. Horváth Zoltán i. m. 225. A népszavazás vázlatos...