"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
HORVÁTH ZOLTÁN: Civitas Fidelissima (Új Velencétől a soproni népszavazás magyar sikeréig) (előadás)
Sopronban a XIX. században, a nemzetté válás idején sem volt nemzetiségi elnyomás. A város élén álló 26 főtisztviselő közül 1912-ben csupán kilencnek a neve nem német hangzású. 77 A hivatalokban 1945-ig mindkét nyelven beszéltek. Az országhatáron belül, Bécstől alig 65 kilométerre fekvő Sopront közvetlenül sújtotta a bécsi udvar szinte kizárólag osztrák érdekeket szolgáló gazdaságpolitikája. Az osztrák kormány gabona-, bor- és állatkivitelünk jövedelmét magas vámtételek kirovásával csökkentette. A kivitel mértéke az osztrák parasztok jó vagy rossz termés-eredményeitől függött. A soproniak a Sopron-Bécsújhelyi vasút megnyitása óta, 1847-től kezdve panaszolták az osztrák ipar versenyét, „amelynek legelső hullámai érik városunkat." Főleg a bécsi cégek, a kedvező vasúti összeköttetés előnyeit élvezve, nagy mennyiségben szállítják áruikat, azokat olcsón értékesítik és kisiparosaink megélhetését rendkívül megnehezítik írták 1904-ben. Ugyanakkor a soproni és a vidéki fogyasztók egy része a bécsi piacot kereste fel. 78 A századfordulón Sopron kereskedelmét és iparát elsősorban az osztrák verseny tette tönkre. így már természetes, hogy a soproniak 1907-ben, az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés megújításakor, Ausztriával nem kívánták a további szoros kapcsolatot, többek közt a számukra hátrányos vámpolitika megváltoztatását szorgalmazták. Következésképpen az 1906. május 2-án tartott országgyűlési választásokon Sopronban a 2.132 szavazó polgár egyhangúlag dr. Csizmazia Endrét, a „Függetlenségi és 48-as Munkapárt" jelöltjét választotta meg országgyűlési képviselőnek. 79 Városunk századfordulói gazdasági válsága következményeként a kereskedők és az iparosok gyermekei nem folytatták apjuk foglalkozását, hanem értelmiségi pályát választottak: orvosok, ügyvédek, tanárok és katonatisztek lettek. Okleveleiket már Budapesten szerezték, apáik még Bécsben. Sikeres pályafutásukat német nyelvtudásuknak is köszönhették. Közülük többen a magyar közélet kiváló személyiségei lettek: Thirring Gusztáv, Kánya Kálmán, Manningerek, Romvvalterek stb. Városunkban nem magyarosítás, hanem megmagyarosodás történt. Az iskolák német anyanyelvű tanárai és tanítói versengve jelentették tanulóiknak a magyar nyelvben tett előrehaladását a többségükben ugyancsak német anya77 Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai evkönyve. Bp. 19Î2. 136. 78 Soproni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara jelentés 1904. évről. Sopron, 1905. Soproni Levéltár (SL) Pm. 1912. XV. 276. 79 Sopron város Nemzeti Munkapárt kiadványa. Egyenkénti és foglalkozási ágak szerinti eredmény kimutatás. Sopron szab. kir. városban 1906. május 2-én megejtett országgyűlési képviselőválasztásokról. Összeállította: Müller József.