"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)

HORVÁTH ZOLTÁN: Civitas Fidelissima (Új Velencétől a soproni népszavazás magyar sikeréig) (előadás)

Ausztria 1919. szeptember 10-én írta alá a Saint-Germain-i békeszerződést, amelyben megkapta az egykori Nyugat-Magyarország (ma Burgenlandnak nevezett) részét, valamint (a későbbi időben mégis Magyarországon maradt) Sopront és az azt körülvevő nyolc községet. A terület átadására Magyarországot 1920. június 4-én, a trianoni békediktátummal kötelezték. Low neves amerikai történész később megállapította, hogy a nagyhatalmak Nyugat-Magyarország elcsatolásával a magyarokat büntették meg, - a proletárhatalom miatt - viszont Ausztriát megjutalmazták, mert Budapest csábításaitól távol tartotta magát.

8 A MAGYAR KORMÁNY ÉS A LAKOSSÁG TERÜLETMENTÉSI TÖREKVÉSEI A magyaroknak a területi vitában való részvétel lehetőségét az adta, hogy Nyugat-Magyarország az első világháború befejezésekor nem került katonai megszállás alá. Birtokon belül maradva tovább működhettek a magyar államigazgatási és közigazgatási szervek. A területet a magyar kormány Ausztriának csak a trianoni békeszerződés vonatkozó törvénycikkének ratifikálása után volt köteles átadni. így a terület megtartását illetően manipulálási lehetősége volt. Sopronban Zsombor Géza, a helyi radikális pártvezér - 1918. december óta mint német népbiztos azon fáradozott, hogy az egyetlen megmaradt nemzetiséget, a németet, megtartsa a magyarságnak. A németek - írta - hü fiai voltak az országnak, és ha most jogot kapnak, úgy megmaradnak Magyarország keretében.

9 1918. december 22-én Sopronban népgyűlést hívott össze, mégpedig Pozsony, Mosón, Sopron és Vas megye német ajkú lakosságából. A gyűlésen elhatározták, hogy autonómiát kérnek Nyugat-Magyarország számára. Követelésüket 1918. december 28-án a magyar kormány elfogadta.

10 A hazai németek önrendelkezési jogáról szóló kormányrendelet 1919. január 27-én jelent meg, az autonóm terület határainak meghatározása nélkül.

11 8 Soós i. m. 26. p. 9 Sopronvármegye, 1918. december 24. „Autonómiát akar Nyugat-Magyarország németsége. Nem akarnak elszakadni Magyarországtól". 10 Mayer Géza: A vörös dúlás nálunk. Sopron és a vármegye a két forradalom alatt (é. n.) 23. 11 Soós i. m. 13. és Haus-Hof und Staatsarchiv Wien. Neues Politisches Archiv (Továbbiakban: WSA. NPA Fas. 900/Liasse Ungarn) - 9/1-200. p. - azaz a három szám. A rendelet kiadására a kormányt valószínű a soproni események kényszerítették. Az osztrák követ jelentése szerint 1919. január 19-én: „Der Deutsche Volksrat fur Westungam" gyűlést tartott. Hetek óta várják a kormánytól a döntést. Autonómiát kémek Nyugat-Magyarország számára. Mielőbb megadni kérik, mert a csehek és a délszlávok Nyugat-Magyarország közelében vannak és félő, hogy Sopront megszállják. Javasolják: az ügyet telefonon sürgessék. A korszak történetéhez lásd Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Bp., 1969. - Gilbert: Németország tegnap és ma 1917-1962. Bp„ 1965. - Kerekes Lajos: Az első osztrák köztársaság alkonya (Értekezések a történettudomány köréből) Bp., 1979. 70. - Träge-- Ernő: Die Volksabstimmung in Sopron. Sopron, 1938.