"Magyarok maradtunk" 1921-1996; Konferencia a soproni népszavazásról (Sopron, 1996. december 12.) - A Soproni Szemle kiadványai. (Sopron, 1997)
TURBULY ÉVA: Adatok Thurner Mihály polgánnester személyének és szerepének jobb megismeréséhez a két világháború között sopron életében (korreferátum)
TURBULY ÉVA Nehéz időkben került a város élére. A Károlyi kormány idején december 31-vel 4 kormánybiztosi feladatot kapott, amelyet a polgármesterség megtartásának feltételével fogadott el. A Tanácsköztársaság idején alkalmazottként hivatalában maradt, s vezette az adminisztrációt. A tényleges hatalom természetesen nem az ő kezében volt, ellenforradalmi kapcsolatok gyanújával rövid időre le is tartóztatták. Ahogy 1919. szeptember 27-i beszédében mondta, amelyben mintegy be- és elszámolt az eltelt hónapokról: „naponta simult" a változó helyzethez, s a pártok felelt maradva igyekezett szolgálni a város érdekét, védte annak vagyonát. 5 A közgyűlés bizalmat szavazott neki, nem kerülték el azonban a gyanusítgatások az „extrém" elemekkel való együttműködése miatt. Ennek egyik megnyilvánulása volt Rábel László Interpelláció címet viselő cikke a Soproni Hírlap hasábjain. Thurner vizsgálatot kért maga ellen, amely őt igazolta, az ügy hullámai azonban még az évtized közepére sem ültek el. Rágalmazási pert indított Szegő Hugó nyugalmazott ügyvéd ellen, aki kinyomtatott „vádbeszédben" próbálta befeketíteni Thurnert, csakúgy, mint korábban Rábel. Az ügy hátterében szélsőjobboldali - ébredő/felkelő csoport állt, amely később is kárhoztatta a katolikus, a Konvent elnöki tisztét is betöltő Thurnert „liberális-judeofil" érzése, szociáldemokrata és szabadkőműves kapcsolatai miatt. Ahogy a tanúvallomásokból kiderült, a város mérvadó személyiségei. Pinezich István, Schindler András, sőt maga Villani is kiálltak mellette, megnyerte a pert. 6 Nem részletezve Thurner Mihály érdemeit a népszavazás előkészítésében, az országos éj a helyi közvélemény megnyerésében, majd a végrehajtás gyakorlati lebonyolításában 7 , azokat az elképzeléseit szeretném bemutatni, amelyek már első beszédében megjelentek, s amelyek igazi aktualitásukat a kialakult új helyzetben nyerték el. Az örömmámor sem feledtethette azt a tényt, hogy a város gazdasági lehetőségei az új helyzetben lényegesen romlottak. A megye területének s lakosságának csaknem felét elvesztette, s ez egyben a város vonzáskörzetének elvesztését is jelentette. 8 1867 óta lakói gyakorlatilag határok közbeiktatása nélkül juttathatták el áruikat a közeli Bécsbe és Ausztria tartományaiba, szabad volt az áruk és az emberek áramlása. A közvetítő kereskedelem legfőbb színtere és haszonélvezője volt Sopron, ahol gazdát cseréltek a Rábaköz mezőgazdasági terményei és a megye nyugati részének árucikkei. A századfordulón 17.000 megyebeli dolgozott a határokon túl, nagyobb részük Ausztriában. A jelentős számú hivatalnok, katona, járadékból élő egzisztenciája is szorosan kötődött a megszűnt lehetőségekhez. 4 S.L. XIV. 28. 7. doboz 5 Horváth-1974 6 A perre vonatkozó iratokat lásd S.L. XIV. 28. 7. doboz 7 E kérdést nem részleteztem előadásomban, nem akarván esetleges ismétlésekbe bocsátkozni. Thumemek a népszavazás előkészítésében és végrehajtásában játszott szerepéről lásd a korabeli sajtót és a felhasznált irodalom címszó alatt megjelölt két cikkét. 8 Bircher 434-435.
