Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1595-1608. (Sopron, 2002)

Történeti bevezető

A megye 16. századi birtokviszonyaira a világi nagybirtok dominanciája mellett a számában jelentős kisbirtok és az egytelkes nemesség gyors növekedése jellemző. A jómódú középbirtokosokosok száma meglehetősen csekély volt. 1549-ben Nádasdy Tamás a megye legnagyobb birtokosaként 34 helységben 411 portát bírt. Rajta kívül Teuffel Erasmus kőszegi kapitány és Sopron városa kezében összpontosult a megyén belül 100 (150, illetve 114) porta feletti vagyon. Mások (az enyingi Török család, Bakith Péter, a győri püspök) megyén kívüli birtokaikkal estek a 100 porta feletti kategóriába.

6 A század végére a birtokosok összetétele némiképpen megváltozott. A megye legnagyobb birtokosa Nádasdy Ferenc volt, aki a kapuvári, lékai, sárvárfelsővidéki uradalmakat bírta. A lánzséri uradalom az Oláh-Császár család fiági kihalásával a század utolsó évtizedében beházasodással szerdahelyi Dersffy Ferenc kezére került. Tovább tartotta előkelő helyét a megye nagybirtokosai között Sopron városa. A győri püspökség a keszői uradalom megyébe eső része, illetve a szombathelyi uradalomhoz tartozó Rákos, Zsira és Himód falvak révén volt érdekelt.

7 A megye nyugati felét, északi és délkeleti peremét tehát továbbra is a nagybirtok egyeduralma jellemezte, a Rábaközben kis- és nagybirtok egyaránt előfordult. A nemesi vármegye vezető tisztviselőit nemzedékeken keresztül adó „törzsökös" kis- és középbirtokosi réteg meghatározói voltak több évszázadon keresztül az Ostffy, Rátky, Viczay, Niczky, Káldy, Zeke, Megyeri, Szelestey, Vágliy, Sárkány, Cziráky családok, amelyek házasságok és átbirtoklások révén szoros kapcsolatokat tartottak fent a szomszédos Vas. Zala, Veszprém megyék birtokos nemességével.

8 A tekintélyes középbirtokosok közé sorolható a Nádasdy familiáris Megyeri Imre mellett az Ostffy és Niczky család, különösen, ha tekintetbe vesszük Vas megyében fekvő birtokaikat is. Sok tekintélyes ingatlannal rendelkező, nagymúltu család, mint például a Szoporyak a 16. század során a kedvezőbb ö Maksay-1979. 157. 7 Dominkovits-1999. 102-106. 8 Az átbirtoklásokról lásd Dominkovits-1993.