Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

(Draskowyth) úr részéről 10 ember, Császár Miklós özvegye részéről 10 ember, Török István részéről 32 ember, Sopron város részéről 20 ember; az egytelkes nemesek közül az innenső részen lakók minden településéről egy embert, a túlsó részen lakók pedig két embert tartoznak a felsoroltak mellé állítani (ha valamelyik településen nincsen tíz telek, akkor az egy másik, hozzá hasonló településsel együtt állítson ki egy embert).

53 Az alispán úr, valamint Ládonyi Miklós és Csáky János malmának a lerontását az alispán úr helyett Albert deák irányítja, s ebben a túlsó és az innenső rész minden birtokos nemese köteles személyesen részt venni. A zsellérek házait most a többi ház sorába kell számítani. Azt, aki a megjelenést elmulasztaná, három márka büntetésben kell elmarasztalni. A gyülekezés helye Kisfalud (Kysffalwd), az időpontja pedig Szent Egyed ünnepének a vigiliája (augusztus 31-e), hogy mindenki együtt vonuljon a mondott malmok helyszínére. 245. (I. 38.) Káldy (Kaldi) Demeter protestációt terjeszt elő Vathay Pál személyében, aki szerint az ő malma nem ártalmas és ezért nem is szabad lerontani, hiszen a vármegye határozata csak az ártalmas malmokra vonatkozik. 246. (I. 38.) Szelestey Ferenc hasonlóképpen protestációt terjeszt elő Ládonyi Miklós személyében. 247. (I. 39.) Sopron város protestációt terjeszt elő, amely szerint egyetlen malom lerontására sem akar embert küldeni. 248. (I. 39.) Kozma Miklós, Bornemissza Benedek és Büky (Bewky) Gábor eltiltja Pribék, másképpen Podgoriay (Prybek aliter Podgoryay) Jánost valamely malomnak a megvásárlásától; a malom neve egyébként Gongol malma vagy Szőkeföldi malom (Gongolmolna aliter Zeokeffewldi) és Gyalóka határában áll. 249. (I. 39.) Rudinay Miklós Podgoriay János nevében és személyében eltiltja Kozma Miklóst, Bornemissza Benedeket és Büky Gábort (eosdem, lásd az előző bejegyzést), hogy a régi malommal szemben új malmot építsenek, mivel ez kárt okozna a régi malomnak. 250. (I. 39.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: ha a katonák nem akarnák a lovaikat elvinni a legelőkről, akkor miután ezzel kapcsolatban megkeresték a főispán urat, a nemesek egy emberként keljenek fel ellenük. Mindenekelőtt a birtokos nemesek tartoznak személyesen felkelni, vagy maguk helyett egy emberüket elküldeni. Az így kiállított csapat a törvényekben foglaltaknak megfelelően kényszerítse a katonákat, hogy visszatérjenek az állomáshelyükre. Valamennyi jobbágy ugyancsak egy emberként köteles a