Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

830. (I. 165-166.) Pataky Berényi (Bereny) Zsófia asszonynak, néhai Mesterházy Pál özvegyének — akinek egy atyától született fivére volt a néhai Berényi Mihály, Berényi Mihály fia — a személyében a következőket terjesztette elő Berényi János, Berényi György és Berényi Benedek ellen: miután előbb fivére, a nevezett Berényi Mihály, majd annak felesége elhalálozott és gyermekeiket ő nevelte, fivérének a Berény possessióban fekvő teljes birtokrésze Zsófia asszonyra szállott és ő néhány éven keresztül békességgel birtokolta is azt. Most azonban a nevezett nemesek el akarják foglalni tőle ezt a jószágot, azzal az ürüggyel, hogy csak a férfiágat illeti meg; ő azonban a birtokában kíván annak maradni. Akach prokurátor a Berényi nemesek személyében a következőket válaszolta erre az előterjesztésre: Zsófia asszony valóban nem örökölhet, mivel a Berényben fekvő jószágok nem illetik meg a nőágat, s bírói határozat mondja ki, hogy a nőágból senki sem lehet örökös azokban. Ha tehát Zsófia asszony valamit remél, akkor törvényes úton járjon el, mert nem hallatlan dolog, hogy egy asszony gyámság címén birtokhoz jut a férfiág ellenében. A felperes fél válasza erre az érvelésre a következő: a gyámság sohasem lett volna hivatalosan reája bízva, ha semmilyen jogcíme sem lett volna a mondott jószágokhoz; a Berényiek kötelessége lett volna tehát abban az esetben a gyámságról gondoskodni. Egyébiránt pedig néhai Mesterházy Sebestyén özvegye, aki néhai Berényi Mihály fiának, Berényi Tamásnak a leánya, a saját jogcímén jelenleg is birtokol ott jószágokat; s ezek leszármazása sem teljesen világos. Az alperesek prokurátora erre így válaszolt: vannak olyanok az elhalt családjából, akiknek jószágaiban sohasem volt örökös a nőág, s az ilyen jószágokat a férfiági örökösök kezén kell hagyni; a felperes Zsófia asszony tehát pereljen birtokon kívül. Ami az egyebeket illeti: a felperes sohasem volt a maga jogcímén azon jószágoknak a birtokában, hanem csak az elhunyt Berényi Mihály gyermekeinek a jogán. Mesterházy Sebestyén özvegye pedig szintén nem a saját jogán birtokol, hanem az anyja jogán, aki dotalista volt. A felperes erre azt válaszolja, hogy az alperesek soha nem rendelkeztek semmiféle jogcímmel a vitatott jószágokhoz, mert azokban már sok-sok év óta a nőág volt az örökös. Egyébként is, ha az alpereseknek igazuk lenne, akkor nem csak Zsófia asszony, hanem mások ellen is indíthatnának pereket, akik tudniillik ugyancsak a nőág jogán birtokolnak. A törvényszék az ügyben a következő határozatot hozta: mivel a felperes egy atyától született nővére az elhunytnak, ezért ha semmi más, de a leánynegyed jogán mindenképpen birtokolhat a vitatott jószágban. A továbbiakban ki kell deríteni, hogy milyen jogok érvényesek e jószágok tekintetében: de amíg ez megtörténik, a felperes addig is maradjon birtokban. Az alperesek erre a határozatra kijelentették, hogy oklevelekkel és iratokkal fogják bizonyítani, hogy e jószágok nem illetik a nőágat. — A