Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

774. (I. 156.) A vármegye közönsége elhatározta, hogy levelet kell írni ő császári felségének: a rabságban lévő mondott személy (lásd az előző bejegyzést) miatt Császár Kristóf urat ne háborgassa és ne adjon ki olyan parancsot sem, hogy a rabot szállítsák át Bécsbe, mivel minden ilyesmi sérelmére lenne a szabad gróf törvényes jogainak. 775. (I. 156.) Felsőpulyai Kovács (Kowach de Felsew Pwla) Máté a Felsőpulyán lakó nemeseknek a nevében a következőket mondotta el a vármegye közönsége előtt: mivel ők nem lehetnek meg prédikátor nélkül és prédikátor csak Középpulyán (Keozep Pwla) lakik, ezért egyházfit (vitricus) választottak egymás között az egyház számára, azzal, hogy ez az egyházfi kapja meg azt a Fizetséget, amelyet a közöttük hozott határozat szerint a prédikátornak tartoznának adni, s mind ő, mind pedig utódai fel vannak hatalmazva arra, hogy az ellenszegülőktől is behajtsák a mondott fizetséget. A most megválasztott egyházfi neve Luka (Lwka) Pál. 776. (I. 157.) A Sibrik István és Tarnóczy Erzsébet az egyik részről, a másik részről pedig Bakócsa István és házastársa között folyó perben a vármegye közönsége a Szentháromság ünnepe utáni második vasárnapot (június 20-át) tűzte ki határnapul és azt is elrendelte, hogy a felek a korábbi ígéretükben megjelölt büntetés terhe alatt kötelesek elfogadni az ítéletet. Az arra kijelölt személyek akkor is törvénykezni fognak, ha közülük nem tud mindenki jelen lenni; a felek egyébként szabadon felkérhetnek más személyeket is a bíráskodásban való részvételre. 777. (I. 157.) A vármegye közönsége azt is elrendelte, hogy az Ostffy (Osthfy) Tamás úr az egyik részről, a másik részről pedig Bakócsa István és házastársa között folyó pert a korábban megjelölt büntetés terhe alatt felül kell vizsgálni. 778. (I. 157.) Bornemissza János a házastársának, valamint Garázda Benedeknek a személyében szolgabíró és esküdt kiküldését kérte annak a malomnak a felbecsülésére, amely Gyalóka possessio határában épült és amelyet most Molnár, másképpen Szalay László birtokol. — A vármegye közönsége a kérésnek eleget téve kiküldte az illetékes szolgabírót, valamint vele együtt Cziráky Mátyást, Székely Mátyást és Ághy Miklóst. 779. (I. 157.) Vághy György és a két Vághy János eltiltotta Vághy Gergelyt attól, hogy elidegenítse mindazokat a birtokjogokat, amelyek őt a Vághy családnak ebben a vármegyében fekvő jószágaiból bármilyen jogcímen megilletik; a mondott jószágok egyébként Röjtök (Reoyteok), Kisvág és Nagyvág possessiókban fekszenek. — A nevezettek emellett mindenki mást is