Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

Pataky prokurátor Ághy (Agy) Miklós személyében azt válaszolja a tiltásra, hogy a nevezett Ághy Miklós már hat esztendővel ezelőtt birtokába került a mondott jószágok egy részének, amely jószágok egyébiránt is Felsőszopor (Felsew Zopor) possessio határában, az ő tulajdon földjeinek közvetlen szomszédságában vannak: a szomszédság jogcímén tehát mindenki más előtt őt illetik meg azok. Követeli ennélfogva, hogy e jószágokat törvényes vizsgálat nélkül ne vegye el senki tőle, ugyanis Szopor possessio ezekkel együtt két nemesi kúriát alkot, amelyek után minden adó a vármegyét illeti. Mivel nem világos, hogy a vitatott jószágok melyik település határában vannak, ezért a törvényszék vizsgálatot rendelt ennek megállapítására. Tulok János, aki atyafiaival együtt eladta a mondott jószágokat, azt vallotta a törvényszék előtt, hogy azok Felsőszopor possessio határában fekszenek, tehát megvásárolásuk inkább megilleti Ághy Miklóst, mint Nádasdy Ferencet. Cséry Menyhért a maga személyében, Gondár Gergely pedig Balogh Gáspár nevében mindenkit eltilt a vitatott jószágok megvásárolásától. 676. (I. 135-136.) Ányos Mihály a vármegye főispánjának, Choron János úrnak (magnificus) a személyében ismételten kéri, hogy a törvényszék küldjön ki szolgabírót és esküdtet a Locsmánd (Lochman) possessio határában, a Repce folyón épült malomnak a felbecsültetésére, s egyben inti a törvényszék színe előtt Potenciána asszonyt, Ághy Miklós házastársát, hogy vegye fel a becsű összegét. Pataky prokurátor Potenciána asszonynak a személyében protestációt terjeszt elő, amely szerint jóllehet az előző törvényszéki ülés már kiküldte a szolgabírót, az mégsem becsülhetett fel semmit, mivel egy másik területre, tudniillik Ausztriába vitték. Továbbá: legyen bár Choron János úr haszonélvezője Kőszeg (Kewzegh) uradalmának és birtokolja bár azt zálog jogcímén, mégsem becsültetheti el a vitatott malmot, mivel Potenciána asszony előbb volt annak birtokában, mint Choron János Kőszeg váráéban és annak tartozékaiban. Végül a nevezett asszony őfelségéhez fordult e dolog miatt, akitől maga Choron János úr is függ, s őfelsége e kérelemre egy parancslevelet adott ki, amelyet ő a szolgabíró által átküldetett Choron úrnak: most tehát kéri, hogy a szolgabíró tegyen jelentést a levélről. A törvényszék az ügyben a következő határozatot hozta: jóllehet Kőszeg vára a tartozékaival együtt Magyarországon fekszik, már jó ideje Ausztriához van zálogosítva, ezért a vele kapcsolatos birtokjogi vitákat nem ebben a vármegyében, hanem Ausztriában tárgyalták; egyébiránt az ott lakó jobbágyok is Ausztriának szokták fizetni az adókat. Ameddig tehát a mondott uradalmat vissza nem váltják, addig ott az osztrák jog marad érvényben; a vármegye szolgabírái pedig semmi hatáskörrel sem rendelkeznek Ausztriában.