Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

575. (I. 107.) Deák János az alispán úrnak a személyében a következőket terjesztette elő a fogságban lévő Németh Kristóf deák ellen: a nevezett Kristóf deák valamely szolgatársaival együtt előre elhatározott szándékkal és kegyetlenül megölte urát, Rácz Györgyöt (egregius). A prokurátor ítéletet kér a vétkes ellen. Kristóf deák nem tagadja tettét, ezért a törvényszék árulás vétkében marasztalja el. Vallomása egyébként megolvasható a nádorispáni hivatal helytartójának a pecsétje alatt kiadott levélben. Rácz Farkas, a meggyilkolt néhai Rácz György sógora engedvén Németh Kristóf könyörgéseinek, hozzájárult ahhoz, hogy a nevezett gonosztevőt csupán fővétellel büntessék. Megyei Törvényszék (Sedes iudiciaria) (1583.) május 13. (f. II. p. D. Exaudi), Újkér 576. (I. 108.) Seregély Boldizsár a törvényszék színe előtt önként a következőkre kötelezte magát: a legközelebb tartandó törvényszéki ülésen be fogja bizonyítani nyelve megváltása büntetésének a terhe alatt, hogy Dormán László házasságtörést követett el. 577. (I. 108.) Boda Miklós a törvényszék színe előtt azt mondta Cséry Gergelynek, hogy meggyilkolta a testvérét; ezért Cséry Gergely ítéletet kér a nevezett Boda Miklós, mint nem nemes személy ellen. A törvényszék a színe előtt mondott gyalázkodó szavak miatt széktörés vétkében marasztalta el Boda Miklóst és elrendelte, hogy mivel nem nemes ember és nem is birtokos, fogságban kell maradnia egészen addig, amíg elégtételt nem szolgáltat Cséry Gergelynek. Boda Miklós fellebbezett az ítélet ellen és a vármegye elfogadta a fellebbezést, de elrendelte, hogy a fellebbező felülvizsgálatig is maradjon fogságban. 578. (I. 108.) Dóczy Simon szolgabíró a következő jelentést terjesztette a törvényszék elé: a Szent György vértanú ünnepe előtti vasárnapon (április 21én) Szalay Katalin asszonynak, néhai Nádasdy (de Nadasd) András özvegyének a kérelmére intette a Pinnye possessióban személyük szerint megtalált Szalay Gábort, valamint Borbála asszonyt, néhai Szalay János özvegyét, Orsolya asszonyt, Biczó (Byczo) Bálint házastársát és Krisztina asszonyt, Drághy János házastársát, végül pedig Kávássy (Kawasy) Györgyöt, hogy vegyék fel azt a pénzösszeget, amelyért Niczky István és házastársa, Borbála asszony zálogba