Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)

Regeszták

541. (I. 100.) A vármegye közönsége az ő császári és királyi felségéhez küldendő követekké választotta Cziráky Mátyást és Ághy Miklós deákot (egregii), a pozsonyi kamarához küldendő követekké pedig Chernél Tamás mestert (magister), személynököt és Szombathelyi Márton mestert (magister; egregii), őfelsége jelenlétének az ítélőmesterét. A nevezett követeknek az a feladata, hogy tájékoztassák őfelségét és a Kamarát is arról az indokolatlan panaszról, amelyet a legutóbb tartott közgyűlés alkalmával Káldy Demeter terjesztett elő Megyery (Megiery) Imre (egregius) alispán úr ellen. A nevezett alispán úr ugyanis sem Nádasdy úr jószágait, sem más nemesekét nem bontotta le negyed telkekre, hanem úgy szedette a rovásadót, ahogyan akarta. A porták számának helyesbítése végett összehívott megyegyűlésen sem emelt tiltakozást senki, sőt, a gyűlés elfogadta a törvény szerinti esküt a helyes összeírásról. Az pedig, hogy a porták számát senki nem növelte és nem is csökkentette, abból is kiderül, hogy nincs kevesebb porta, mint amennyi volt a legutóbbi, az 1578. esztendőben elvégzett portaszámlálás idején. Csupán azokban a helységekben kevesebb a porta, amelyekben — és ez a közelmúltban gyakran előfordult — tűz pusztított (az ilyen esetekről azonban a rovásadó-szedő számára kiadattak a tanúbizonyságlevelek).

118 542. (I. 100.) Mivel pedig úgy látszik, hogy az ilyesfajta indokolatlan előterjesztések és panaszok nem csupán az alispán úr vagy valamely magánszemélyek méltóságát sértik, hanem a vármegye tekintélyét is — hiszen a portaszámok helyesbítése végett összehívott gyűlésen a szolgabírák és az esküdtek is jelen voltak, s egyhangú szavazással határozták el, hogy mi a törvényes és jogszerű —, ezért a vármegye közönsége úgy döntött, hogy könyörögni kell őfelségéhez, illetve meg kell kérni a kamarát, hogy ne adjanak helyt az ilyesfajta panaszoknak. Tartani lehet ugyanis attól, hogy ha a hitelre méltó személyeknek nem adják meg a tiszteletet, akkor a jövendőben egyetlen tekintélyesebb nemes sem akad majd, aki valamilyen hivatalt vállalva szolgálná a vármegyét, vagy munkálkodna a rovásadó kivetésében és beszedésében. 543. (I. 100.) A vármegye közönsége elrendelte, hogy Cziráky Mátyásnak és Ághy Miklósnak, az őfelségéhez küldendő követeknek költségeik megtérítése végett naponta és személyenként l-l forintot kell adni, s ezért az alispán úr adjon át nekik 20 forintot abból a pénzből, amelyet az állandó gyalogos katonaság fenntartására szedett be. 544. (I. 100.) A vármegye közönsége elrendelte, hogy az alispán úr a jegyzőnek a most folyó esztendőre járó fizetségében adjon 50 forintot ugyancsak az állandó gyalogos katonaság fenntartására beszedett pénzből, s az így keletkező hiány pótlására az egytelkes nemesek 10-10 dénárt fizessenek [...] 6 dénárt