Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)
Regeszták
hogy nem egy egyszerű támadás történt, hanem az alperest el is fogták a gonosztett és a fosztogatás helyszínén és ilyen esetben még a paraszti kéz is bárkit letartóztathat, tehát ebben az esetben az alperest is el lehetett fogni; továbbá, mivel a fogságba vetéshez a szabad ispánnak nincsen semmi köze, ezért a továbbiakban az alperes köteles a keresetre válaszolni. A keresetből ugyanis kiderül, hogy a per büntetőper, s a szabad ispán ilyen esetben szolgáltathat törvényt. Az alperes továbbra is tiltakozik és így érvel: feltéve, de nem megengedve, hogy megtámadta a felperesek nemesi kúriáját és elvitte onnét a fent írt dolgokat, mégsem lehet azt mondani, hogy rabló módjára cselekedett, mivel az a rabló, ha valakit a közúton fosztanak meg a jószágaitól — amint azt az ország törvényei is meghatározzák, amelyek szerint a főispánok és az alispánok kötelesek gondoskodni az utak biztonságáról. Kiderül ez Kávássy (Kawasy) Andrásnak a Csempész (Chempesz) Bertalan ellen folytatott peréből is, amelyben a hasonló támadást egyszerű hatalmaskodásnak minősítették; tehát ennek a mostani pernek is hatalmaskodás a tárgya. A törvényszék nem fogadja el ezt az érvelést és felszólítja az alperest, hogy ha csupán hatalmaskodásnak tartja is a tettét, akkor is válaszoljon egyenesen: elkövette-e azt, vagy sem, amivel vádolják? Ami a templom meggyalázását illeti, ezzel kapcsolatban az alperes kijelenti, hogy a szabad ispáni törvényszék abban nem illetékes. Ezután az alperes átgondoltabb állásfoglalást kér, ezt azonban a törvényszék elutasítja. Az alperes fellebbezést terjeszt elő az elutasítás ellen, a törvényszék azonban ezt sem fogadja el, s úgy ítélkezik, hogy mivel az alperes nem védte meg magát, ezért fővesztéssel kell büntetni. Az alperes megfellebbezi a törvényszék ítéletét. A felperes szerint azonban ebben az esetben nincs lehetőség a fellebbezésre, mivel a törvényszék nem a maga hatáskörében hozta meg az ítéletet, hanem a főispán és szabad ispán bírósági hatáskörében, aki úgy engedte át a per tárgyalását a törvényszéknek, hogy e tekintetben a hatalma érvényben maradt. A szabad ispán pedig rendelkezik azzal a hatalommal, hogy saját jószágain törvényt szolgáltasson és ténylegesen végre is hajtsa azt. — Az alperes erre azt mondja, hogy nincs helye [...] Zrínyi (Zriny) úrhoz voltak átküldve és a püspök úr törvényszékéről küldetnek át [... a törvényszék ítélete szerint az alperes] maradjon letartóztatásban. 114 — Az alperes 1 forintot, a felperes pedig 22 dénárt fizetett. 520. (I. 96.)" 5 Ányos Mihály a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel Nádasdy úr személyében intette Csányi Orsolya asszonyt, Sitkey (Sytthkey) Gábor házastársát nevezett férje — akit személye szerint megtalált a törvényszéki ülés helyszínén — által annak az 1000 forint nagyságú összegnek a felvételére, amely Füles (Fewles) possessio egynegyed részéért jár. A mondott összeg öt zsákban van, amelyeket Párnás János zárt le a pecsétjével.
