Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589. (Sopron, 1994)
Regeszták
515. (I. 92.) A közgyűlésen, amelyet a nagyságos főispán úr rendeletére tartottak, a vármegye közönsége a következő határozatot hozta egyhangú szavazással: mivel már elmúlt május havának utolsó napja, ameddig tudniillik az ország törvényeiben foglaltaknak megfelelően a katonák a legelőkön tarthatják a lovaikat, ezért mind a főuraknak, mind pedig a nemeseknek a jobbágyai, valamint a saját házzal rendelkező összes zsellér is 110 tartoznak egy emberként felkelni, oly módon, hogy a most következő hétfőn (június 18-án) jól felfegyverkezve megjelennek Újkér possessióban és onnét indulnak a katonák elkergetésére és kiűzésére. A Rábaköz kerületben lakók pedig hasonló módon Dénesfalva (Dyenesffalwa) possessióban gyülekeznek a kapitányukkal együtt ugyanazon a napon, mint a többiek. A távol maradók és ellenszegülők büntetése 24 forint lesz. 516. (I. 92.) A közgyűlés a Sopron vármegye vitás határainak a megvizsgálására és megjárására kiküldött királyi biztosok mellé választotta és rendelte az alispán urat, s számára költségeinek a fedezésére a vármegyének a Bornemissza (Bomemyssza) János által már beszedett pénzéből 12 magyar forintot rendelt. A közgyűlés azzal is megbízta a mondott alispánt, hogy e feladatának teljesítése közben utazzék el Kismarton (Kys Marton) várának a kapitányához a Zarány (Zogosdorff), Darufalva (Draspurgh) és Kertes (Pangarth) közötti vitás határok dolgában. 517. (I. 92.) A vármegye közönsége a következő rendelkezést hozta: azokat a nemeseket, akik nyilvánvaló makacsságtól vezéreltetvén, nem jöttek el a szolgabírák által meghirdetett megyegyűlésekre és atyafiaikat sem küldték el, a vármegye által régtől fogva kiróni szokott 12 magyar forint összegű büntetésben kell elmarasztalni, amely büntetéspénzt a szolgabírák tartoznak behajtani. — A Rábaköz kerület falvai közül csupán Potyond és Tata possessiókból voltak jelen ezen a mostani megyegyűlésen, valamint a páli (Paly) prépost követe és a csornai prépost; mindenki más távol maradt. Megyei Törvényszék (Sedes iudiciaria) 1582. július 30. (f. II. p. fest. Annae), Újkér 518. (I. 94.) A törvényszéki ülésen a vármegye főispánja nem igazságszolgáltatási jogkörénél fogva, hanem mint főispán és szabad ispán szolgáltatott törvényt egy olyan rabnak az ügyében, akit tetten értek a bűne elkövetésekor és akit az ő kezére, mint szabad ispán kezére adtak. 1 "
