Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)

Dominkovits Péter-D. Szakács Anita: Adatok és szempontok a 16-18. századi soproni evangélikus városvezető és szellemi elit történetének kutatásához, végrendeletek

közép-európai beágyazottságát, szellemi kapacitását és tekintélyét kitűnően illusztrálja, hogy Hajnóczy is tagja volt a Jénai Tudós Társaságnak. Tizenegy nyomtatásban megjelent munka maradt utána, közöttük több Sopron megye, Sopron város közéletében jelentős szerepet játszó evangélikus felekezetű személyről készült, így a Rábaköz keleti felében birtokos, egyházát támogató Telekesi Török Istvánról, vagy ilyenek a már említett Ferdinad Dobner, Kramer György életútját bemutató gyászbeszédek is. Az utóbbi gyászbeszéd esetében 1747. február 26-án Sopronban bekövetkezett halála után két árvája (János Károly és Helena Susanna), valamint özvegye, Deccard Zsuzsanna Katalin gyászolta őt. Miként fentebb a Dobner és a de Zuanna családok házassága, úgy itt a Hajnóczy és a Deccard családok frigye érzékelteti a helyi evangélikus elitcsaládok egymás között kialakult, közép-európai kapcsolatrendszerrel bíró szoros családi, rokonsági szálait, az így létrejött kapcsolathálót.

A nemzetközileg is elismert evangélikus rektorok mellett az oktatásban tevékenykedő evangélikus szellemi elit strukturáltságát és differenciáltságát az olyan végakaratok érzékeltetik, mint Johann Georg Balogh evangélikus tanár és felesége, Maria végakarata (1712), valamint Abraham Eckhart német iskolamester utolsó rendelése, vagy e hierarchia alján álló Matthias Oltram evangélikus Schul-Collega végső rendelése (1702). Míg a helyi evangélikus tudós elitet egyaránt jellemezte az európai szintű iskolázottság, ennek révén egy közép-európai felekezetileg együvé tartozás mellett kialakut kapcsolati háló, úgy az evangélikus felekezethez tartozók alsóbb rétegeinek ez a pozíció lehetett az elérhető felső szint.

Az evangélikus tudás-elit mellett az egyházi szertartásokhoz szorosan kötődve - mai fogalommal élve - a kor művészetének képviselői is megjeletek. így Dániel Knogler a belvárosi evangélikus imaház orgonistája feleségének, Anna Mariának a végakarata is feltárásra került (1746). Dániel Knogler Trencsénből származott apja, Dániel után másodgenerációs volt a nyugat-dunántúli szabad királyi városban, 1740. áprilisától a szabad királyi város polgárságának a tagja lett.40

A városvezető és a szellemi elit végrendeleteinek feltárásával arra törekedtünk, hogy egy interdiszciplinárisán tanulmányozható forrásbázist készítsünk el, amely immáron családi, személyi szinten visz közelebb a kora újkori evangélikus városi elit vagyoni és mentalitástörténeti vizsgálatához, valamint bemutatja a kiválasztott személyek sokszálú kötődését a német nyelvterülethez, közép-európai evangélikus centrumokhoz. A forrásfeltárás egy nagyon erős evangélikus kapcsolathálót rajzol fel, amely generációkon keresztül hagyományozódott át, működött a térségben és működtette a várost. Sopron meghatározó centruma volt a kora újkori evangélikus felekezetváltásnak. Ez részben a város kitűnő gazdasági kapcsolatrendszerével magyarázható, amely a német hivatali írásbeliségű szabad királyi várost szoros kötelékekkel fűzte elsősorban Bécshez és az osztrák örökös tartomáyokhoz. E kapcsolati háló és a nyelvi azonosság biztosította a hasonlóképpen jó kapcsolatokat és infor40 Házi, 1982. Nr. 2602.

36