Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)

Dominkovits Péter-D. Szakács Anita: Adatok és szempontok a 16-18. századi soproni evangélikus városvezető és szellemi elit történetének kutatásához, végrendeletek

rendelést. A kedvező helyi forrásgazdagság eddig is hangsúlyozott tényét csak kiemeli, hogy a hitvesét túlélő házastárs, adott esetben a férj, két esztendővel később, megözvegyülését, újraházasodását követően, 1612-ben immáron egyedül végrendelkezett, ami az utókor szerencséjére szintén fennmaradt és e kiadványban közlésre került. Ugyancsak a városi hivatalviselő elit képviselője Jakob Wagner belső tanácsos is, miképpen ezt a csoportot illusztrálja Georg Kramer belső tanácsos és hitvese Margareta végakarata is (1664), valamint Franz Ignatius Niess37 belső tanácsos és hitvese Anna Maria Hauser (1696). Míg a 17. századi városi polgári elit szimbolikus alakját Lackner Kristóf személyében kell tisztelni, a 17/18. század fordulójának ez a személye Ferdinand Dobner. A városi elitben betöltött helyét több évtizedre építette ki, belső tanácsosként, városbíróként, polgármesterként tevékenykedett, felesége Anna Katarina de Zuanna ugyancsak a helyi evangélikus elitbe tartozott, közös végakaratuk 1703-ra datálódik. Ferdinand Dobner a 17-18. század fordulójának egyik legjelentősebb soproni városvezetője volt, a család a 16. század végétől a 18. század első feléig folyamatosan a városi elit egyik meghatározó famíliája lehetett. Az említett Ferdinand Dobner 1677-ben bölcsészként beiratkozott a jénai egyetemre, 1689-től haláláig (1730) a legszűkebb városi elit egyik meghatározó személyiségeként tartották számon mind kortársai, mind az utókor. Ezt érzékelteti az a tény is, hogy a bírói hivatalt hat alkalommal töltötte be, a legmagasabb városvezetői, a polgármesteri tisztségre nyolcszor választották meg. Esete a városi közhivatalai mellett a város- vezetés és az evangélikus egyház vezetésének összefonódását is jól illusztrálja, hisz Ferdinand Dobner párhuzamosan a helyi evangélikus egyház gondnoki tisztjét is betöltötte.38 Fiai közül Dobner Sebastian/Sebestyén Ferdinánd a város ügyésze lett, ezt megelőzően 1688-ban Altdorfban tanult, másik fia Ábrahám Aegedius/Egyed bár jegyzői hivatalt is betöltött a városnál, mégis inkább írói munkásságáról ismert.

Bár többnyire egykor magasabb városi hivatalokat betöltő helyi elithez tartozó személyek utolsó rendeléseivel találkozhatunk a szisztematikus forrásfeltárásnak, illetve a feltárandó forrásbázis gazdagságának köszönhetően, azonban nem csak az egykor magas helyi hivatalokat betöltött személyek végakarata került feltárásra és publikálásra, hanem a tárgyidőszakban hivatalt betöltő városi tisztségviselők végakarata is a forrásfeltárás látószögébe került, ezt illusztrálja Stainer Jakab városkapitány végrendelete (1688).

A városvezető politikai, gazdasági elit mellett a helyi evangélikus szellemi elit két csoportja is számos testamentummal képviselteti magát. Karakteresen jelennek meg a helyi evangélikus egyház lelki és szellemi vezetői, képviselői. így e csoportban a végakaratok sorát Jakob Rittschändl, a belvárosi Szent György templom evangélikus lelkészének testamentuma (1582) nyitja. A hagyatéki és vagyonleltárak szisztemati37 Házi 1982. Nr. 8354.

38 Házi 1982. Nr. 1970. A hasonló helyi, döntően evangélikus elithez tartozó polgárdinasztiák feltárása eddig leginkább az Artner család esetében történt meg. Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok. Az Artner család (Beszámoló egy elkészült munkáról). In: Soproni Szemle 26. (1972), 160-168. p.

34