Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)
Szála Erzsébet: Protestantizmus Nyugat-Magyarországon a 16-17. században
hisztor és botanikus 1573-1593 között. Batthyány Boldizsár kérésére római pénzérméket azonosított, ősmaradványokkal foglalkozott, és kiemelkedő botanikai munkásságot folytatott Magyarországon. A híres Clusius-kódexet, amelyet a magyarországi gombákról készített, saját akvarell sorozatával is díszítette (Fungorum in Pannoniis... 1601.). Nevéhez fűződik a magyarországi mikológia megalapozása is. Clusius több növény, pl. a tulipán, a jácint, az orgona és a vadgesztenye európai meghonosítója. A nyugat-magyarországi terület virágos növényeinek összeírását tartalmazza „Stirpium nomenclator Pannonicus” című munkája 1583-ban.20 A magyarországi kultúra történetében jelentős szerepet játszottak a főúri családok. Batthyány Boldizsár udvarában 11 fős zenekart is alkalmazott, ezenkívül jelentős műkincsgyűjtő is volt (Id. Brueghel: Keresztelő Szent János). Könyvtárának rendezésével Szenei Molnár Albertet bízta meg, aki szalónaki lelkész is volt 1612/1613-ban. A nádor, Nádasdy (III.) Tamás és felesége Kanizsai Orsolya sárvári udvartartásában működtek a magyarországi reformáció kiemelkedő bibliafordítói, nyomdászai, iskolamesterei, lelkészei, zenészei, mint Sylvester János, Abádi Benedek, Dévai Bíró Mátyás, Tinódi Lantos Sebestyén. A reformáció irodalomtörténeti emlékei A 16. században a reformáció hatására, Európa-szerte, így Magyarországon is fejlődésnek indult az anyanyelvű kultúra. A vallási életben, a tudományban és az irodalomban egyaránt a korábban egyeduralkodó latin mellé fokozatosan kezdtek felzárkózni a nemzeti nyelvek. A magyar humanista biblifordítók közül Sylvester János magyar-latin szótárt adott ki (Grammatica hungaro latina, 1539), s az általa fordított Újszövetségben már ékes magyarsággal olvashatók a Biblia szavai. A sárvári esperes, Magyari István könyve Nádasdy Ferencnek dedikálva jelent meg Manlius János sárvári nyomdájában: „Az országoknak való sok romlásoknak okairól” címmel. Manlius nyomdáját Sopronkeresztúrra tette át, s itt jelentek meg más fontos munkák is, mint Zvoranics Mihály szuperintendens „Pápa nem pápa” című műve, illetve Magyari István utolsó könyve 1604-ben, amely Báthory Erzsébetnek ajánlott nyolc prédikációt tartalmazott. Nádasdy Tamás támogatta bécsi diákévei alatt Bornemisza Pétert, a költő és drámaíró prédikátort, egyházi írót. Az ő műve első magyar drámánk, a „Magyar Elektra” is 1558-ban. Bornemisza Balassi Bálint nevelője is volt.21 Reformáció és reneszánsz haladó mozgalmának eredményeként az anyanyelvi vallásos és világi irodalom virágzott a 16-17. században. Szenei Molnár Albert zsoltárfordításai és Balassi Bálint szerelmes és istenes versei egy tőről fakadnak. Zárszó helyett 20 Művelődéstörténeti Lexikon II. Bp. 2004. 57-60. p. 21 Schulek Tibor: Bornemisza Péter. Bp. 1938. 72. p. 25
