Dominkovits Péter: Adalékok és források a soproni evangélikus városvezető és szellemi elit 17 - 18. századi társadalomtörténeti kutatásához, végrendeletek (Sopron, 2018)
Szemerei János: A reformáció jelentősége
szellemét, amint Saul király példája mutatja. [...] A muzsikát mindig is szerettem, aki járatos ebben a művészetben, az jóféle ember, mindenre alkalmas. A muzsikát igen fontos megtanítani az iskolákban. Egy tanítómester tudjon énekelni, máskülönben nem becsülöm. Fiatal teológusok sem valók prédikátorságra, csak akkor, ha előbb az iskolában tanulták, és gyakorolták az éneklést. A muzsika szépséges, csodálatos adománya Istennek, és közel áll a teológiához. Én a magam csekély zenei tudását oda nem adnám sok értékes dologért!” 2 Ez a szemlélet Luthert arra indította, hogy a legnépszerűbb világi dallamokra, néha kocsmadalokra is egyházi témájú énekeket írt, mondván, hogy „a legjobb dallamokat ne hagyjuk ott az ördögnek [...].” Nyilván nem véletlen, hogy a reformáció követői között sok kiváló zenészt, komponistát találunk, közöttük az egyik legnagyobbat, Johann Sebastian Bach-ot is. 4. A legmodernebb technikai és információs eszközök használata Gutenberg nem volt reformátor, korábban is élt, mégis óriási segítségére volt a reformációnak. A nyomtatás, a nyomdák használata a reformáció tanításának gyors megismerésében és elterjedésében jeletős szerepet játszott. A reformáció követői ügyesen használták fel üzenetük továbbadásában az akkori kor legmodernebb eszközét, a nyomtatást. A reformáció tanítása hazánkba is különböző nyomtatványokon keresztül jutott el. A jelenleg ismert legrégebbi nyoma annak, hogy a reformáció eszméi megérkeztek hazánkba, éppen Sopron városához kapcsolódik. Egy 1522-ből való feljegyzés szerint a soproni plébános arra panaszkodik, „hogy már a laikusok is veszik a lutheri könyveket, és azokat a tulajdonukban tartják, s amikor összejönnek a vendéglőbe, ott az egyik, aki tud, olvassa, a többiek hallgatják, tízen, húszán, amennyien vannak, és annyi rosszat mondanak őszentségére, a bíborosokra, meg a többiekre, hogy bűn hallgatni,”2 3 A reformáció korai időszakára, illetve a későbbi ellenreformáció veszélyes éveire is emlékezve az osztrák evangélikusok kialakítottak egy különleges turistautat. A „könyvek útja” fantázianévre hallgató útvonal Bajorországból indul, és dél felé vezet, egészen Szlovéniáig. Az Alpok festői hegyein és völgyein vezet át, és emlékeztet arra, hogy néhány évszázaddal ezelőtt a reformáció felismerésének hírvivői könyvcsempészként úttalan utakon, életük kockáztatásával vitték a köntösük alatt a Bibliákat, a lelki táplálékot jelentő könyveket, mert igény volt rá, mert támaszt, erőforrást jelentett. A reformáció indulását követő évtizedekben elsősorban Németországban nyomtatták azokat a főként német nyelvű, a reformáció tanítását tükröző iratokat, amelyek a magyarországi reformáció elterjedésében szerepet játszottak. Az első magyar nyelvű nyomtatványok is külföldi nyomdákban (Bécsben, Nürnbergben, ill. Krakkóban) 2 Luther válogatott művei 8. Asztali beszélgetések, Budapest, 2014. Szerk.: Csepregi Zoltán, Fabiny Tibor, Ittzés Gábor és Reuss András. Budapest, 2014.174-175. p. 3 Keveházy László: A reformációtól - napjainkig, I. kötet, 14. p. 12
