Dominkovits Péter - Kelemen István (szerk.): A Széchenyi család nagycenki levéltárának iratai 1678-1944 (Sopron, 2017)

Kelemen István: A Széchenyi család nagycenki levéltárának története

A Nógrád vármegyei Alsó-Szécsénkéről8 származó Széchényi család a XVII. században emelkedett köznemesi sorból az ország főnemesei közé és vált a Dunántúl egyik legnagyobb birtokosává. Bártfai Szabó László (1880-1964) nagyszabású, háromkötetes családtörténeti munkájából ismert, hogy a XVI. században az ősök (Mihály és fia, Márton) a törökellenes harcokban vitézkedtek. Mártonnak két fia született, György és Lőrinc.9

Az idősebbik fiú, I. György (1605-1695) volt az, aki a Széchényiek hírnevét megalapozta, valamint vagyonát és birtokait megszerezte. Egyházi pályáján Pázmány Péter pártfogolta, és életútját a magyar katolikus egyház fejeként fejezte be.10 11 A család múltjának elkötelezett kutatója, Széchényi Viktor (1871-1945) szerint György tipikus „selfmade man” volt, aki önerejéből, tehetségének köszönhetően jutott fel a csúcsra.11 Rendkívüli érzéke volt a pénzügyekhez és a gazdálkodáshoz, kiváló üzletembernek számított. Hatalmas vagyonát birtokszerzésre, birtokhalmozásra fordította. Több birtokot szerzett az egykori Nádasdy-jószágokból is: 1677-ben megvásárolta az egervári (Vas vármegye), a pölöskei (Zala vármegye) és a szentgyörgyvári (Somogy vármegye) uradalmakat tartozékaikkal együtt. 1678-ban zálogbirtokába került Sárvár-Felsővidék, mely 1711-ben lett örökjogon a családé. 1680-ban zálogjogon gróf Esterházy I. Páltól (1635-1713) a kezére került a kapuvári uradalom nyugati fele, majd 1682-ben a (fertő)széplaki uradalom is. (Előbbi 1700-ig, utóbbi 1771-ig maradt a Széchényiek birtokában.)12

1629-ben II. Ferdinánd Györgyöt (és általa anyját, valamint fivérét, Lőrincet) hűségéért és hű szolgálataiért a „nem nemesi” állapotból és sorból kivéve a nemesek sorába iktatta. A nemesítés kiterjedt örököseikre és mindkét nembeli utódaikra is.13

Lőrinc fia, II. György (1656-1732) 1691-ben érsek nagybátyjától átvette a teljes Széchényi-birtokállomány kezelését.14 1692-ben Egervárról Széplakra költözött. 1695-ben az érsek halálával a Szé8 Ma Szécsénke része Nógrád megyében.

9 Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története. I. kötet 1252-1732. Budapest, 1911. 86-95.

10 Fazekas István: Kivételes karrier? Szempontok Széchényi György esztergomi érsek pályafutásához. In: SSz 65 (2011/2) 123.

11 Széchényi Viktor: Töredékek a sárvár-felsővidéki gróf Széchényi-nemzetség történelméből. Székesfehérvár, 1933. 103.

12 Bártfai Szabó László i. m. I. kötet, 433-484. Szépiákról bővebben: Gabrieli Gabriella - Kelemen István - Nemes András: A Széchényiek öröksége Fertőszéplakon. In: Primus inter omnes. Tanulmányok Bedy Vince születésének 150. évfordulójára. Szerk.: Arató György - Nemes Gábor - Vajk Ádám. Győr, 2016. 749-804.

13 A nemeslevél fordítása: Széchényi Viktor i. m. 226-228.

14 Széchényi Viktor számítása szerint 416.000 kataszteri hold nagyságú területről van szó. Széchényi Viktor i. m. 106, 139.

4