Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)

Sopron város a forradalomban

gatra szökött. Ugyancsak nyugatra menekült Kovács István vállalatigaz­gató is. A Munkástanács létszáma ugyan megcsappant, de így is folytatta tevékenységét. Határozatot hoztak november 4-e után, hogy 10 dolgozót leváltsanak és eltávolítsanak munkaköréből. A Munkástanács elnöke Hor­váth János segédmunkás lett, aki magasabb beosztásba került és így történt a többi munkástanács tagokkal is. A Munkástanácsnak ebben az időszak­ban befolyása volt a vállalati szakszervezetre. Javaslatukra, 1956. novem­ber 16-án újjáválasztották a szakszervezet vezetőségét, és ebbe olyan sze­mélyeket választottak be, akik tevékenyen részt vettek a forradalomban, illetve egyetértettek annak célkitűzéseivel. 1956. november 19-én választották meg a végleges vállalati munkástaná­csot, amelynek 26 tagja és 7 póttagja volt. A Munkástanács elnöke újból Horváth János lett. A munkástanács utolsó akciója a gyárban, az 1956. dec­ember 11-12-i sztrájk megszervezése volt. Az üzemben a munka november utolsó napjaiban indult meg, amely azonban nagyon vontatottan haladt. Problémát jelentett az is, hogy munkaerőhiány lépett fel a vállalatnál, mivel 113 dolgozó hagyta el az országot csak ebből a gyárból. A vállalat igazga­tó, mivel elhagyta az országot, ezért helyette a Könnyűipari Minisztérium ideiglenesen kinevezett decemberben egy személyt, de állandó igazgatót a gyár élére csak 1957. március 1-jével neveztek ki. Soproni Ruhagyár A Soproni Ruhagyárban ugyancsak a MEFESZ segítségével kezdődtek meg a forradalmi események. 1956. október 24-én megjelent a gyárban há­rom egyetemista, akik a vállalat igazgatójával közölték, hogy a MEFESZ- től jöttek és „utasításuk van arra, hogy a gyár dolgozóit össze kell hívni és azok előtt ismertetni kell a MEFESZ Bizottság által kidolgozott 16 pontos követelést".173 Ezután a vállalat kultúrtermében összehívták a kért gyűlést, amelyen körülbelül 400 dolgozó jelent meg. A gyűlést a gyár igazgatója nyitotta meg, és átadta a szót az egyetemi küldöttségnek. Az egyik egye­temista felolvasta az általuk megfogalmazott 16 pontos követelést, és a jelenlévő dolgozókat sztrájkra szólították fel. Ezt követően a főiskolások kérték, hogy az üzem dolgozói jelöljék ki és válasszák meg a kapcsolattartó 173 ÁBTL 3.1.9. V-150369.166. 55

Next

/
Thumbnails
Contents