Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)

Sopron város a forradalomban

radalom napjaiban elbocsájtott dolgozókat visszavegyék és még mindig támogatták a MEFESZ-t is. Tiltakoztak az ellen, hogy az üzemben megala­kuljon az MSZMP pártszervezet és hogy „a kommunisták vegyék kezükbe az irányítást".192 Minden tiltakozásuk ellenére, 1956. december elején mégis megalakult az üzemben az MSZMP pártszervezet 12 taggal. A Munkástanács utolsó aktív tevékenysége a december 11-12-én megszervezett sztrájk volt. Az üzem dolgozói a hivatalos jelentés szerint nem akartak sztrájkolni, reggel a mű­szak indulásakor többen megjelentek, de Asbóth Lajos utasítást adott a portásoknak, hogy az üzem területére nem léphet be senki. A vallomásá­ban azt mondta, hogy azokat záratta ki a gyárból, akik a munka felvétele mellett foglaltak állást.193 Később a nyugatra távozott vállalat igazgató helyett egy párttagot nevez­tek ki a vállalat vezetésére, aki pedig megkezdte a forradalomban résztve­vő dolgozók felelősségre vonását. Több személyt, akik a forradalomban te­vékenyen részt vettek elbocsájtott az üzemből és felhívta a Munkástanács figyelmét arra, hogy bizonyos intézkedéseket kizárólag csak az ő engedé­lyével és hozzájárulásával hozhatnak. A munkástanács egyre inkább el­vesztette a befolyását és automatikusan „felszámolták". A ruhagyári mun­kástanács elnökén, Asbóth Lajoson kívül felelősségre vonták Dezső Lajost, aki ugyancsak a munkástanács tagja volt. A végleges munkástanácsnak pedig az elnökhelyettesi pozícióját töltötte be. Ő volt az, aki a forradalom idején a gyárban leszedte és leszedette a szovjet és a magyar címereket a falról. Ugyancsak részese volt a gyárban található szocialista jelmondatok eltávolításában és megsemmisítésében, illetve a gyárban levő vörös zászlót ő tépte szét több ember előtt. November végén Asbóth Lajos összehívta a két műszak dolgozóit és azt kérte tőlük, hogy a budapesti harcokban elesettek tiszteletére tartsanak egy órás néma tüntetést.194 Az üzem is készült a december 11-12-ére központilag meghirdetett 48 órás sztrájkra. „December 10-én rendes műszak volt, csökkentett idővel. A déli műszak dolgozói amikor bejöttek, mondták, hogy a városban a többi üze­mek ismét sztrájkolnak. Ennek dacára a délutáni műszak beindult. Kb. 3 192 ÁBTL 3.1.9. V-150369.167. 193 ÁBTL 3.1.9. V-142408.5. Javaslat, 1957. február 20. 194 ÁBTL 3.1.9. V-142408. 13. Asbóth Lajos 1957. február 28-án felvett gyanúsított jegyzőkönyvi nyilatkozata.

Next

/
Thumbnails
Contents