Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)

Sopron város a forradalomban

előtt autóbuszokkal megkezdődött a lakosság egy részének, elsősorban a nőknek és a gyerekeknek átmenekítése Ausztriába. A buszra szállók ekkor még nem készültek otthonaik, hazájuk tartós, vagy végleges elhagyására, pusztán, hogy magukat és gyermekeiket biztonságba helyezzék. A roham a déli órákra érte el a csúcspontját. A magyarok hamarosan megtöltötték a kismartoni gyűjtőtábort és egy részüket tovább kellett irányítani Bécsbe és Traiskirchenbe.106

Az utolsó forradalomhoz kapcsolódó esemény a nap folyamán Kéthly Annának, a Nagy Imre-kormány utolsóként megnyilatkozó tagjának soproni megjelenése és beszéde volt. Kéthly - aki november 1-jén utazott ki Bécsbe, a Szocialista Internacionálé ülésére - visszatérve Magyarországra hosszasan tárgyalt a MEFESZ vezetőségével, kikérte véleményüket a kialakult helyzetről, ismertette a Nagy Imre-kormány további céljait, majd - mint az ENSZ-be delegált képviselő - Bujdosó Alpárral elhagyta az országot. Ezen a tárgyaláson Takáts Endre, a Nemzeti Tanács elnöke is részt vett, viszonya azonban a MEFESZ képviselőivel rendkívül megromlott. Egyes információk szerint a Kéthlyék mozgását segítő osztrák külügyminisztéri- umi alkalmazott neki is felajánlotta a távozást, sőt azt Kéthly is javasolta, ám Takáts Endre Magyarországon maradt, és vállalta szereplésének következményeit.107

A november 4-ét követő napokban a hallgatók és az Akadémia alkalmazottai összegyűjtötték az épületekben, a főiskola területén hagyott fegyvereket és lőszereket, amiket a rendőrség és a határőrség elszállított.

106 Erről bővebben: Bank-Tóth, 277.

107 A forradalom leverése után 1956. november 14-től a Sopron Városi Tanács VB elnökhelyettese, 1957. március végén felmentését kérte, és ismét levéltárosként dolgozott tovább. Néhány hónap megfigyelés után a soproni rendőrkapitányság Politikai Alosztálya megpróbálkozott ügynöki beszervezésével, de a BM Győr-Sopron megyei Politikai Osztályának illetékese megakadályozta azt arra hivatkozva, hogy az „ellenforradalmi" Nemzeti Tanács elnökeként Takátsot már régen le kellett volna tartóztatni. A rendőrség 1957. október 18-én előzetes letartóztatásba helyezte, majd november 4-én nyomozást indított ellene a népi demokratikus államrend és a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalom és szervezkedés gyanúja miatt. A megyei bíróság 1958. február 8-án 3 év börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet a Legfelsőbb Bíróság 1958 novemberében megváltoztatta és Takátsot bizonyíték hiányában felmentette. ABTL 3.1.9. V-143683. 3; 37-44; 50-56. Levéltárvezetői státusából azonban visszaminősítették, s 1958. szeptember 1-től 1960. január 15-ig előbb a szegedi, majd a szombathelyi levéltárban levéltárosként teljesített szolgálatot. 1960. január 16-tól ismét a soproni levéltárba helyezték beosztottként. 1961 nyarán rehabilitálták, 1961. október 1-jétől 1973. február 26-ig, nyugdíjazásáig a Veszprém megyei Levéltár igazgatója volt. 1984-ben hunyt el. Lásd Madarász Lajos: Takáts Endre (1907-1984). Levéltári Szemle 35. (1985) 1. sz. 103-104.

34