Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)

Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez

Traxler István, Szúcs József, Szabó Ferenc, Gaál István, Gráfi János, Németh János, és Pálkövi István tanúk vallomásainak egybevetése alapján az alábbiak szerint egészíti ki (1957. évi 34. sz. tvr. 15. §. 5. bek.):

A vádlott a Budapesti Központi Munkástanács sztrájkot elrendelő határozatát azzal a kommentárral hirdette ki, hogy aki azt megszegi, az a forradalom szent ügyét szegi meg és saját maga felett mondja ki a halálos ítéletet. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a két napos sztrájkot meg kell tartani, mert a Központi Munkástanács azt megszavazta. A vádlott a gyűlésen kifejezetten nem beszélt arról, hogy a 2 napos sztrájk alatt a dolgozók béreiket nem fogják megkapni. Mind hogy azonban előzőleg szó volt arról, hogy a szakszervezet a sztrájk-pénzeket ki fogja fizetni, a dolgozók abban a hiszemben voltak, hogy fizetésüket a 2 sztrájk-napra is meg fogják kapni. Amikor a gyűlést követő legközelebbi fizetés utalványozás alkalmával a vállalat a 2 sztrájk-napra eső bért a fizetésükből levonta, a dolgozók emiatt zúgolódtak és kijelentették, hogyha a vádlott előre közölte volna velük, hogy a 2 sztrájk-napra nem kapnak fizetést, akkor nem sztrájkoltak volna. E miatt többen szidalmazták is a vádlottat.

A kiegészített tényállás figyelembe vételével nem iratellenes az az első bírói ténymegállapítás, amely szerint a dolgozók mind a Soproni Asztalos- ipari KTSZ-ben, mind pedig a Soproni Lakatosárugyárban a vádlott beszédének a hatására szavazták meg a sztrájkot.

A Budapesti Központi Munkástanács a Kádár kormány kifejezett tilalma ellenére ült össze és illegálisan hozta meg a két napos sztrájk elrendeléséről szóló határozatát. Ezt a határozatot, mint illegális szerv titokban meghozott határozatát sem a Magyar Rádió, sem pedig az akkor megjelent napilapok nem hozták az ország dolgozóinak tudomására. Ilyen körülmények között éppen a vádlott és a hozzá hasonló munkástanácsi küldöttek feladata volt a dolgozóknak a Budapesti Központ Munkástanácsi határozatról való tájékoztatása. A vádlott „az ismertetett tényállásból is kitünően" e tájékoztatási kötelezettségének három soproni üzemben eleget tett. A többi üzeme dolgozói részben a vádlott által tájékoztatott üzemek dolgozóitól, részben pedig a nyugati rádióadások ide vonatkozó közléseiből értesülhettek a 2 napos sztrájkról. Ilyen körülmények között a sztrájkhatározat Sopronban való közhírré tétele tekintetében jelentős szerepe volt.

A Népbírósági Tanács az idézett kiegészítésekkel az első bíróság által megállapított tényállást, mint amely az 1957. évi 34. sz. tvr. 25. §. 1. bekezdé258