Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)
Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez
megállapított tényállással kapcsolatban egyrészt iratellenes megállapításokat, másrészt pedig hiányosságokat panaszolt. a/ A védelem iratellenesnek állítja az első bírói ítéletnek azt a ténymegállapítását, amely szerint a vádlott november 4-ig az üzemben tartott értekezletek egyikén 4-5 dolgozó nevét mondta be, akiknek az üzemben tartózkodása káros és hogy ezzel kapcsolatban a Soproni Asztalosipari KTSZ portása egy listát kapott a vádlottól azzal az utasítással, hogy az azon szereplő személyeket a gyárba ne eressze be. Ez a védelmi támadás nem alapos. Az első bírói eljárás során felvett bizonyítás anyaga, így különösen Szűcs József, Szabó Ferenc, Traxler István, Révai Antal és Pálközi István tanúk vallomásai az első bírói ítélet ismertetett ténymegállapítására bőséges adatot szolgáltatnak. E tanúk vallomásából kitűnően a Soproni Asztalosipari KTSZ Munkástanácsa 1956. november 4. napja előtt vádlott elnökletével értekezletet tartott. Ez az értekezlet a vádlott indítványára elhatározta, hogy Tarxler István, Révai Antal, Szabó Ferenc, Szőnyi Miklós és Szűcs József dolgozókat az üzem területéről kitiltja. E határozat végrehajtásaként a vádlott a felsorolt személyek neveit tartalmazó jegyzéket adott le az üzem portásának, akinek meghagyta, hogy a jegyzékben szereplő személyeket ne engedje be a gyárba. A portás ennek az utasításnak eleget is tett, úgyhogy a felsorolt személyek nagyobb része november 4-ig nem is járt be az üzem területére, míg mások, (így Szűcs József is) lopva, a portás éberségének kijátszásával tudtak a gyár területére bejutni. b/ A védelem támadja azt az első bírói ténymegállapítást is, amely szerint a vádlott a munkástanács elnökévé történt megválasztása után élére állott az ellenforradalomnak, az összehívott gyűléseken a népi demokrácia ellen izgatott. Az egyik ilyen gyűlésen kijelentette, hogy „megszabadultunk a bilincsektől" és követelte a szovjet csapatok kivonását, továbbá az ÁVH- ra is megjegyzést tett. Ezzel kapcsolatban iratellenességet és hiányosságot panaszolt. E védelmi támadás részben alapos. A Népbírósági Tanács mellőzi az ítélet indoklásának azt a kitételét, mely szerint „a vádlott az ellenforradalom élére állott". Teljesen határozatlan, általánosságban mozgó kijelentés, amely ítéleti ténymegállapítás keretében nem foghat (!) helyt. 254