Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)
Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez
ellenforradalomról beszélt - másik napon már győztes forradalomról szónokolt. A politikai és katonai vezetés bizonytalansága - növelte az ellen- forradalmi veszélyt. A várost elárasztotta a vadabbnál vadabb követeléseket tartalmazó plakátok özöne. A Győri rádió közlései - amit hangos hangszóróból közvetítettek még fokozták a helyzet bonyolultságát. Elegendő volt egy újonnan bedobott követelés - hogy sokaknak megzavarja esetleges tisztánlátását is. Az egyetem hallgatóinak jelentékeny része megállapításunk szerint nem táplált ellenforradalmi érzelmeket - de azt is hozzátehetjük, hogy a hazafias érzés sokszor nacionalizmusba csapott át - és a függetlenség követelésének soviniszta uszítás lett a következménye. A katonai és politikai vezetés csődje - megkönnyítette az ellenforradalmi elemek beözönlését is - bár kifejezetten ellenforradalmi jelszavakat nem hangoztattak - mert ilyen követelések népszerűtlenné tették volna Őket- a hazafiasság álarca alatt igyekeztek saját céljaik felé. A felső vezetés hiánya miatt a katonai tanszék, de nyugodtan hozzá tehetem más fegyveres alakulatok is - a legteljesebb bizonytalanságban voltak - és csak egyéni elképzelésekre voltak a feladatok végrehajtását illetően. 2. Az egyetemi hallgatók és a lakosság kapcsolata: Határozottan állíthatjuk, hogy a lakosság szimpatizált a hallgatók követelésével - valamint azokkal a ténykedésekkel, amelyekkel Sopron ellátását és nyugalmát biztosítani kívánták. A katonai tanszék beosztottjai - különböző beszélgetések és tárgyalások során igyekeztek meggyőzni a hallgatókat a fegyveres harc esztelenségé- ről, de ez csak elhidegülést eredményezett a tanszék és a hallgatók egyébként jó kapcsolatában. A város népe, mint mondottam szimpatizált a hallgatókkal - és bár esetenként, a tömeg fegyverekért kiabált, de amikor a diákok fegyvereket ajánlottak nekik - óvakodta azt elfogadni tőlük - inkább a határon való átme- nekülést választották. 239
