Bank Barbara: Sopron 1956 - Sopron város eseményei a forradalom és szabadságharc alatt (Sopron, 2017)
Dokumentumok az 1956-os soproni forradalom történetéhez
tériek a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a kiszabott főbüntetést 4 /négy/ évre - az egyes jogoktól eltiltást 5 évre, a vagyonelkobzást 1.000 forintra mérsékeli. A fellebbezéseket egyebekben elutasítja. A vádlott által - az elsőfokú ítélet meghozatala óta - előzetes letartóztatásban töltött időt teljes egészében beszámítja. Indokolás Az elsőbíróság a vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntettben mondotta ki bűnösnek és ezért 6 évi börtönre, az egyes jogok gyakorlásától 8 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Ez ítélet ellen a vádlott és a védője a tényállás téves megállapítása, a minősítés miatt enyhítésért fellebbezett. A fellebbezés részben alapos. Az eljárási szabályok betartásával lefolytatott szabályszerű eljárás során felvett bizonyítási anyag törvényszerű mérlegelése alapján megállapított tényállás tekintetében az elsőfokú ítélet megalapozott. A bizonyítékok törvényszerű mérlegelése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az így megállapított tényállás a fellebbezési eljárásban is irányadó. Eme irányadó tényállás alapján pedig a vádlott bűnösségének megállapítása és bűncselekményének minősítése törvényszerű. A vádlott, mint az üzemi és a városi munkástanácsok közötti összekötő, egyben az előbbi elnöke, úgy 1956. november 4-e előtt, mint különösen november 4-e után tevékeny részese volt annak a soproni ellenforradalmi mozgalomnak, mely november 4-e előtt reakciós, soviniszta /pl. Erdély visszafoglalása/ követeléseik nyomatékéül sztrájkba vitték a munkásokat, a gyár területéről még családtagjaikat is kitiltották a kommunista funkcionáriusoknak stb. November 4-e után ez a mozgalom továbbra is ellenforradalmi irányban, a proletárdiktatúra rendjének konszolidálása ellen tevékenykedett és akadályozta annak megszilárdulását. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ebben látja meghatározhatónak a vádlott bűncselekménye konkrét társadalom-veszélyességét, nem pedig az elsőbíróság által kiemelt abban a körülményben, hogy az államrend megdöntésére irányult az a mozgalom, melyben a vádlott tevékenykedett, hiszen ez törvényi tényállási eleme annak a bűntettnek, melyben a vádlott bűnössé lett nyilvánítva. Az elsőbíróság a vádlott személyében rejlő társadalom-veszélyességet is 186
