Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)

A forradalmi kormány minisztere

elégedéssel töltötte el, hogy a sopronnyéki kerület választói gyűlésén - amiként arról Rohonczy Ignác elnök és Pethe Pál, az eljárás vezetői június 27-én kelt levelükben értesítették - a választásra jogosultak „egyhangúlag” választották meg képviselőjüknek történelmünk első népképviseleti országgyűlésébe. (Kolozsvárt is megválasztották, de ezt - a soproni mandátumra hivatkozva - köszönettel elhárította.) Politikusi és hivatali ténykedéseinek csekélyke örömeit azonban sajnos gyorsan felőrölték a „lélekcserélő nyáridő” újabb s újabb konfliktusai, közöttük mindegyre kiéleződő vitái az újra ellenfelének tekintett Kossuth Lajossal.

Már Pozsonyban, miniszter jelöltségük idején majdhogynem formális kormányválságot robbantott ki ellentétük a nemesi megye népképviseleti alapra helyezésének vitájában. Ennek során bizony az oly sokszor „nacionalistának” kikiáltott Kossuth volt az, aki a nemzetiségeknek is helyi politikai jogokat kívánt biztosítani, s a nemzetiségpolitikai türelméről elhíresült akadémiai beszéd (1842) egykori szerzője tette kérdésessé any- nyit magasztalt toleranciáját, ragaszkodván a nemességnek - úgymond a magyar elem túlsúlyát garantáló - megyei politikai monopóliumához. Nincs olyan lap a naplóban, amelyen ne kárhoztatná az erősödő ellenforradalmi veszéllyel szemben az érdekegyesítés révén megnyerendő néptömegeknél támaszt kereső kossuthi politika „hazardíro- zását”, „kártyastílusát”, „szerencsejáték szisztémáját” stb. Miként azt a történeti kutatás meggyőzően bizonyította, leglényegesebb kifogása abban a reformkori félelmeivel ro84

103. 1848. július 2-ára összehívott országgyűlési főrendek terme a Nemzeti Múzeum épületében