Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
Politikai magány
rótta naplójába: a „közös teherviselés ragyogóan kiharcoltatott”! - de ez esetben, szokása ellenére, alábecsülte a részletekben megbúvó ördögöt. A két tábla között, az adóösszeg nagyságát és ellenőrzését tisztázni hivatott vitán végül megfeneklett a negyvenes évek országgyűléseinek legjelentősebb Szé- chenyi-kezdeményezése. Az országgyűlés végén - többek között a korábbi „nagyok” távollétében felnövekvő újabb vezéregyéniségek, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Szentkirályi Mór erőfeszítéseinek is köszönhetően 93. Klemens Wenzel Lothar von Metternich herceg. (Illustrirte Zeitung, 1843)- végül több jelentős reformkezdeményezést is beiktattak a magyar törvénytárba; a legfontosabbak a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé emelése, továbbá a jobbágyok birtokbirhatási, illetve hivatalviselési jogának kimondása. Sikerült tovább csökkenteni a protestáns vallásoknak a katolikus egyház javára még meglévő hátrányos megkülönböztetését is. A büntetőjog korszerűsítése, a szabad királyi városok szerkezeti reformja, a zsidóemancipáció, vagy az egyik legfontosabb kérdéskör, a vámügyek országgyűlési felügyeletének megteremtése azonban elbukott a bécsi udvar sikeres taktikai húzásainak következtében. Utóbbi javaslatnak az adott igazi jelentőséget, hogy valójában vámszövetségi ajánlatot tartalmazott, vagyis egy olyan gazdaságpolitikai koncepciót, amely az addigi egyoldalúságot felszámolva, a Lajtántúl és Magyarország érdekeinek kölcsönös figyelembevételével kívánta rendezni a Habsburg Birodalom legfontosabb anyagi-gazdasági kérdéseit. Elutasítása egyet jelentett Magyarország gazdasági függő helyzetben tartásának egyértelmű kinyilvánításával, így ennek nyomán határozták el a rendek a Védegylet országos felkarolását. Aligha azért, mintha valóban azt hitték volna, hogy egy erkölcsi-társadalmi akció térdre kényszeríthetné a magyar piacot termékeikkel elárasztó osztrák manufaktúrákat és beindíthatná a hazai ipari forradalmat. De az ellenzék politikai nyomásgyakorló képességét kellőképpen megnövelhette a fiókegyletek révén megszervezhető társadalmi támogatás, amelyet azután kamatoztatni lehet az újabb választásokon és a következő diétán. Az 1843-44. évi országgyűlés tapasztalatai alapján a szellemileg gyönge V. Ferdinánd helyett kormányzó ún. kamarilla - a javarészt Metternich kancellár befolyása alatt álló családi-miniszteri tanács - újabb politikai stratégiamódosítást kezdeményezett Magyarországon. Úgy döntött, a hatalomra juttatandó fiatal konzervatívoknak ki kell sajá74
