Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
Híd, város, ország - A Duna mentén...
ki munka volt, amelynek a „Duna-mappációt” - vagyis a folyam térképezését - már három éve vezető Vásárhelyi Pál lett a szakértője. Az eredetileg szabályozási okokból indult felmérés most Széchenyi révén összekapcsolódott a Kárpátokon áttörő Duna szorosainak hajózhatóvá tételével. A környező népek - szerbek, románok, bolgárok - a legélénkebb figyelemmel kísérték Széchenyinek mind a kilenc al-dunai útját. Felismerték, hogy Európa felé nyit nekik is kaput ez az örökmozgó, fekete szemöldökű ember. Örömmel fogadta újra Milos Obrenovic szerb fejedelem, tenyerükön hordozták a román bojárok, idővel még a mogorva Husszein vidini pasa is megenyhült iránta. A terep többszöri bejárása után megtették az előkészületeket a robbantásokra, s miközben Zimonyban meglátogatta a keleti útjáról épp hazatérő Alphonse de Lamartine francia költőt s családját, az agya már azon járt, hogy a birodalom gazdasági vezetőit egy angol kotróhajó megvásárlására rávegye. Júniustól Széchenyi az al-dunai munkaterületet vizitálta, ahol előbb harmincnégy, később száz bányász, továbbá mintegy ezer munkás kezdett neki a Rosboinik, a Kralova Stena, a Raskival és társaik - a nagyobb vaskapui sziklapadok - bontásának. A rendkívül alacsony nyári vízszint miatt egy hajózócsatorna, továbbá a vontatáshoz egy parti út elkészítése volt a feladat. Az elkövetkező mintegy négy év során körülbelül négyezer köbméter mederkövet robbantottak ki az angol George Dewar vezette munkások a birodalomszerte érdeklődéssel kísért munkálatok során. Waldstein János egy 1834. 40 49. A Vaskapu látképe. (Lántz József rajza után Mink A. litográfiája, 1833)
