Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)
Új korszak kezdődik
szemtanú szerint - ezt mondta: „Tisztelt Statusok és Rendek! Én ugyan Nagy nem vagyok, de Vagyonos ember vagyok, azért Nemzeti Nyelvemnek gyarapítására egy egész Esztendei Jövedelmemet ajánlom, úgy hogy ennek a kivántt Czélra való fordítása s el rendelése mindenkor az Ország Gyűléséiül függjön.” A bejelentést hatalmas ováció fogadta és többen azonnal csatlakoztak a mintegy 60 000 forintnyi vagyontömeg évi 5 %-os kamatját érő fölajánláshoz. November 8-án a négy első alapító írásban is benyújtotta ajánlatát József főherceg nádorhoz, az uralkodó öcs- cséhez, a magyarországi közigazgatás vezetőjéhez, majd megfogalmazták az alakítandó tudós társaság működésének alapszabály-tervét is. Az előkészítő bizottság javaslatait 1827. augusztus 18-án szentesítette I. Ferenc király és az alapítást ugyanezen évben törvénybe is iktatták. Széchenyi alakuló reformprogramjának egyik sarkalatos pontjaként törekedett olyan nemzeti centrum létrehozására, ahol az ország vezetésére hivatott hatalmi, gazdasági és értelmiségi elit megvitathatja a reformokat, a tennivalókat. A lóversenyek meghonosításának is - túl a lótenyésztés nyilvánvaló gazdasági és katonai hasznain - ez volt az egyik legfőbb indítéka. 1826 tavaszán Pozsonyban, a következő esztendő nyarán pedig Pesten dördültek el a startpisztolyok és a nagyjövőjű vállalkozás megindult máig töretlenül hódító útjára. Hasonlóképp előbb Pozsonyban kezdte meg működését, majd a diéta zárultával helyezte át Pestre székhelyét a gróf másik alkotása, a Nemzeti Kaszinó - lényegében politikai és társasági klub - is, rangos találkozási helyet biztosítva 29 33. A régi soproni színház és a kaszinó
