Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)

Családi örökség

Ám alig egyévi hivatalnokoskodás után,

1786-ban Széchényi gróf felmentését kérte a császártól. Az indok egészségügyi, de aligha kétséges, hogy a jozefinista reform módszereinek a hazai valósággal történő drámai ütközése az az élmény, ami visszavonulásra késztette. A közügyektől távol figyelhette, hogy a poroszokkal szövetkező magyar rendek vagy a törökországi hadszíntéren fölszedett lázas kór győzi le előbb a „kalapos királyt”. A Habs- burg-család újkori történelmének legkivá- lóbbja halálos ágyán, nevezetes tollvonásával visszavonta a magyar nemesség politikai monopóliumait mélyen sértő rendeletéit, megteremtve így utódja s a „nemzet” kibékülésének lehetőségét.

II. Lipót természetesen mit sem adott fel bátyja birodalmi modernizációs programjából, de olyan kompromisszumra lépett a magyar rendekkel, ami Széchényi Ferenc számára is lehetővé tette a visszatérést. A birodalmon belüli magyar önállóság jogi kereteit újra megerősítő diétán azon nemesi reformercsoporthoz csatlakozott, amelynek tagjai immár tarthatatlannak érezték a kiváltságosok adómentességi monopóliumához való ragaszkodást. Részt vett a legsürgősebb reformfeladatok kidolgozására alakult úgynevezett rendszeres bizottságok közül a legfontosabb, az úrbéri problémákkal foglalkozó testület munkájában is, de a gátlástalan földesúri érdekérvényesítésen felháborodva lemondott tagságáról. Különösen figyelemreméltó a javaslataiban már sokban a reformkor célkitűzéseit előlegező, átfogó reformtervezete, ami hatott fia híres Stádium című munkájára, az ott részletezett cselekvési-törvényhozási programra is.

Az exjozefinista politikus elvállalt viszont egy igencsak költséges, ám a nemzeti érdekek európai reprezentációját eredeti módon szolgáló megbízatást. Még II. Lipót pozsonyi koronázásán történt, hogy a sógorát meglátogató IV. Ferdinánd nápolyi király és felesége, Mária Karolina osztrák főhercegnő magyar nemzeti viseletben tisztelték meg a lojális magyar szívnek oly kedves szertartást. A hálás országgyűlés az eseményt megörökítő arany- és ezüstérmék ajándékozásával kívánta viszonozni a nemes gesztust. Bár királyi megbízólevéllel, de mégiscsak a „nemzet diplomatájaként” indult hát útnak a Vezúv lábához a majdani „legnagyobb magyar” édesapja, a többi olasz állam vezetőjének is kedveskedve e numizmatikai ritkaságokkal, tovább emelve ez által hazafias célzatú missziójának nemzetközi jelentőségét. Széchényi Ferenc egyébként egy nevezetes ponton az érem tervezésébe is beleavatkozott. Ha a Magyar Nemzeti Múzeum érem15

13. II.Lipót