Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)

Családi örökség

A majdani „legnagyobb magyar” családi örökségében kitüntetett hely illeti meg édesapja, Széchényi Ferenc gróf (1754-1820) életét és munkásságát. Ferenc bécsi tanulmányai során közeli barátságba került Festetics György gróffal, a keszthelyi Georgicon - az első magyar felsőfokú agrártanintézet - későbbi alapítójával, irodalmi életünk nagyvonalú mecénásával (keszthelyi Helikon-ünnepségek). Rokonszenvüket azonban nemcsak a felvilágosodás emberbaráti eszméi iránti nemes rajongásuk és közös szabadkőműves érdeklődésük erősítette, hanem az is, hogy György gróf nővére, Festetics Julianna szintén egy Széchényihez - Ferenc bátyjához, Józsefhez - ment feleségül. Igen ám, de a kapcsolat hamarosan szerelmi bonyodalommal fenyegetett, mert Ferencben vonzalom ébredt a bájos, okos, és nála csupán egyetlen évvel idősebb sógornője iránt. Ám közbeavatkozott a sors: két esztendővel az esküvő után az alig 23 esztendős József váratlanul elhalálozott. Ferenc és a „keszthelyi mágnes” - édesanyja nevezte így egy levelében a családjához visszaköltöző, özvegy Júliannát - hamar tisztába jöttek egymással, de jó másfél esztendőbe tellett, amire a Festetics-szülők ellenkezését sikerült legyőzni. Ezután indult a csata a pápai engedély kieszközléséért, mert a házasulandók közötti korábbi sógorság tiltott rokoni foknak minősült a 19. századi katolikus házasságjogban. Újabb másfél évig elhúzódott, amire végül a diszpenzációt sikerült megszerezni, mi több, a megítélt 10 000 olasz tallér helyett végül elég volt 6000-et kipengetni a római kassza számára...

Ha a szülők szerelmesek egymásba, az közismerten jót tesz a családi harmóniának - summázhatjuk röviden a családpedagógiai egyszeregyet és valóban, miután 1777. augusztus 17-én a kópházai templomban örök hűséget esküdtek egymásnak, boldog, sze12

8. Festetics György

I 9. Széchényi Ferenc