Csorba László: „Magyarország csillaga" Széchenyi István - 225 éve született a sopronnyéki kerület '48-as képviselője. Rövid pályakép (Sopron, 2017)

Az önkényuralom ellenfele

125. Gr. Széchenyi István a döblingi szanatórium ablakában. (Löschinger Zsigmond litográfiája)

sőt válságát, és nem ejtették kétségbe a hatalommal való hazai erőszakos szembeszegülés hírei sem. Ebből vonták le a logikusnak látszó következtetést: az öngyilkosság oka nem egyszerűen maga a betegség volt, hanem inkább az, ahogy a bécsi udvar - előbb a házkutatással, majd az állami elmegyógyintézetbe való átszállítással fenyegetőzve - a végletekig elkeserítette, és így mintegy belekényszerítette a lelki bajok folytán valóban gyengébb ellenállású férfit a tragédiába. Elsősorban tehát ez az elkeseredettség lehetett szerintük az öngyilkosság oka. Ehhez a koncepcióhoz ugyanakkor igen jól illeszkedik az a szakorvosi megfigyelés, amely szerint a rohamszerűen jelentkező, ún. agitált depressziós állapot kialakulását bizonyos külső körülmények, pl. a fizikai állapot durva leromlása siettethetik, provokálhatják. Eszerint az 1860 márciusában megtapasztalt rendőri üldözés élménye véget vetett Széchenyi tünetmentes periódusának és kiváltotta az újabb, immár sajnos végzetes következményekkel járó depressziós rohamot. A pszichiátriai szakkutatás ma már igen meggyőzően dokumentálja, hogy a bipoláris hangulatzavarban szenvedő betegeknél a depressziós fázisban az egyik leggyakoribb komplikáció vagy tünet az öngyilkosság.

99